Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Rácz Miklós - László Csaba: A cseszneki vár az Esterházy család birtoklásának idején
Rácz Miklós - László Csaba ben egy oltár, két álló és egy függő réz gyertyatartó volt található.6 7 * Egyértelműen a várban folyó építkezésekről illetve építkezésekkel kapcsolatos téglavetésről tudósítanak Csetényi István tiszttartó Csesznekről Esterházy Ferenchez írt levelei. Egy Lukács nevű kőműves 1714 tavaszán szerepel, majd június 13- án jelenti a tiszttartó, hogy Lukács „a vár eleit holnap jól elvégzi". A téglavetők munkájáról számol be 1714-ben és 1717-ben, ez utóbbi alkalommal említést tesz a téglák „három féle mustrájáról", vagyis a téglabélyegek mintáiról, melyeket küldönc útján küld el urának. Ez utóbbi levelében 1717- ben arról ír, hogy egy kovács megkezdi munkáját, szállása „o folyosó felett" van és műhelyét ezért a (talán közeli vagy szomszédos) „Csonka-bástyán" kívánja felállítani, ahol azelőtt „két tarack állott"} Alapvető számunkra a vár 1747-ben kelt rövid leírása.9 A szövegbe foglalták az akkor még a várban, a kapu felett olvasható, a vár múltjára utaló feliratokat és a megfogalmazó kitér azok történeti értelmezésére. A vár épületei közül kiemeli az elhunyt Esterházy Ferenc által épített, stukkós mennyezetű és kályhákkal ellátott szobákat és a „felső kapu" közelében, a kapun kívül szintén általa épített tornyot. Ezen kívül csak a kápolnáról tesz említést, amely Mária születésének titulusát viselte és a kapunál levő jelentős repedés miatt javításra szorult. A kápolna a leíró szerint még a Garaiak idejéből származott. „A várból leereszkedve, az alatt" volt elérhető a „Tarka major", a tiszttartó (provisor) és az intéző (casner) székhelye (és feltehetőleg lakhelye). A major kőből épült és „folytatásában" szintén kőből épült istállók, kocsiszín és terménytároló helyezkedtek el. Az Esterházy Ferenc életében intenzívebb használatról és ennek megszűntéről tudósít a cseszneki tiszttartó feladatainak meghatározásáról szóló, az Esterházy Ferenc halálát követő vagyonrende- zéssel kapcsolatban keletkezett 1747-es forrás10. Ezután csak alkalmi tartózkodással számoltak a várban. Ugyanebből a forrásból kiderül, hogy a várban kulcsár tartózkodott (vélhetően ott lakott), aki az ellátásért volt felelős. Egy-két napos alkalmi tartózkodásról és az elfogyasztott élelmiszerekről tanúskodik 1761 decemberében kelt számadás11. A várban folyó alkalmi javításokra és üvegezésekre néhány forrás utal 1747 után is.12 Feltehető, hogy a várban lehetett a tömlöc, amelynek ajtaját 1760-ban csináltatják13. A több forrással adatolt zsindely-, zsindelyléc és zsindelyszeg beszerzések alapján valószínű, hogy a vár épületeit is zsindely fedte14. A régészeti feltárások A felső vár belsejében az omladék eltávolítására 1969-ben került sor. Az alaprajzilag három traktusra osztható épület földszintjén téglapadló- maradványok, osztófalak és különféle falpillérek kerültek elő az omladék alól. Eleinte valamennyi osztófalat újkorinak tartották a bennük található újkori téglák miatt, azonban ezek feltehetőleg utólagos tüzelőberendezés- és nyíláskialakításokkal hozhatók összefüggésbe (5. kép). A középső traktus északi helyiségében volt az emeletre vezető, téglából épült újkori lépcső indítása és a lépcső- pihenő alatti, ma is meglevő téglapillér. Az egykori ciszternaudvaron két további tégla falpillér is állt, feltehetőleg újkoriak. Itt tárták fel a vár középkori ciszternáját. A betöltésben számos edény volt, melyek töredékekből rekonstruálhatók voltak. Ezek az edények a 18. század első felére, a betöltés idejére keltezhetők. A felső vár felmenő falain a későbbi megfigyelések során szintén azonosíthatók voltak újkori átalakítások. A második emeleti nyílások átboltozá- sa és a keleti traktusban több ágyúlőrés kialakítása 5. kép: A vár alaprajza a feltárások eredményeivel és a fő építési korszakok jelölésével. Kiinduló felmérés: VÁTI 1960. Régészeti kutatás: Pamer Nóra, László Csaba, Rácz Miklós. Geodézia: Szökrön Péter, Tölgyesi Levente, Fülöpp Róbert 2006 Jelmagyarázat: A- felső vár B- keleti torony C- alsó vár D- újkori alsó vár 1. újkori alsó kaputorony 2. újkori felső kaputorony 3. újkori óratorony 4. kaputorony 5. alsó vár főlépcsőjének helye 6. borospince 7. háromosztatú lakrész 8. konyha 9. újkori várkápolna 10. középkori felvonóhidas kapu helye 11. külső falszoros 12. a keleti toronyba vezető híd 13. belső falszoros 14. félkör alakú védmű 15. ciszterna 16. zárterkély helye 6. kép: A vár meglevő állapotának modellje. Felmérés: VÁTI 1960, Fülöpp Róbert, Szökrön Péter, Tölgyesi Levente, Rácz Miklós 2006. Számítógépes modell: Rácz Miklós, Fülöpp Róbert. Grafika: Rácz Miklós 50
