Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Dominkovits Péter: A lokális hatalom kiépülése: az Esterházy család a 17. századi Sopron vármegyében. Egy kis historiográfia: eredmények és kérdések
A lokális hatalom kiépülése: Az Esterházy család a 17. századi Sopron vármegyében dalmak (pl. kismartoni uradalom, fraknói grófság), a Batthyány birtokokhoz hasonló birtokgazdálkodás, birtokigazgatás szempontú uradalomtörténeteinek hiányát, a már meglévő mellett (elsősorban Deák Ernő lánzsér-lakompaki dominiumról készült kéziratos disszertációja) a további feldolgozások szükségességét. Familiárisok Esterházy Miklós nádor politikai, közigazgatási tevékenységének köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben legelőször a politikai, közigazgatási funkciókat egyaránt betöltő vezető familiárisok iránti érdeklődés figyelhető meg. így irányult a figyelem a diplomáciai feladatokat ellátó (pl. 1641., 1643 során részt vett az I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel folytatott tárgyalásokon), a vármegyéjében csupán zálogbirtokkal rendelkező soproni alispán, Eörsy Zsigmond felé.47 Ő vármegyei hivatali pályáját követően (1637-1643 között Sopron vármegye alispánja), haláláig jelentős szerepet játszott az Esterházy vagyon megőrzésében, a hatalmi pozíciók megtartásában.48 Míg Eörsy pályaívéből a vármegyei tisztviselői szakasz került eddig leginkább bemutatásra, vezető familiárisok sorából tán a legjobban feltárt a nádor hivatali működését segítő, Főnyi Aszalay István esete, aki Esterházy Miklós halálát követően a bíráskodás, pénzügyigazgatás- és közigazgatás országos tisztségeiből segítette az Esterházy családot. Fiatalkori naplójának közreadása Esterházy Miklós familiárisainak különböző „rétegeire", csoportjaira (is) felhívja a figyelmet. Az apa, Aszalay Miklós, több más felső-magyarországi arisztokrata (így Rákóczi Zsigmond) szolgálatát követően 1610-tól Mágóchy Ferenc munkácsi uradalmának tiszttartója lett, és a dominus halálát követően49 itt szolgálta új urait, Esterházy Miklóst és hitvesét, Dersffy Orsolyát. A Grazban tanult, tehetséges István fia 1625-ben Esterházy Miklós támogatásával lett a Sopron vármegyei birtokos, Cziráky Mózes személynök titkára (1626-1627), majd Esterházy nádor szolgálatába állva 1629-ig a nádori bíráskodás adminisztratív apparátusában, 1630-től a nádor kancelláriáján egyre bizalmasabb titkáraként tevékenykedett. Hű szolgálatai révén 1640-ben a Sopron vármegyei Nyéken zálogbirtokot kapott, Esterházy Miklós halála után Draskovich II. János nádor ítélőmestereként tevékenykedett, időre Lippay György érsek patrónusságával alországbíró lett, majd e tisztből kilépve a pozsonyi Magyar Kamara tanácsosa lett. Fiatalkori naplója az egykorú 37
