Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között folyamot. A 11 erdómérnök előadó között: Farkas Jenő uradalmi föerdómérnök, Réde: „A magyar erdő-gazdaság időszerű kérdései" (2 óra) előadással szerepelt. Mindezek a kiválóan kezelt erdők a II. világháború után annyira károsodtak, hogy napjainkban sem jöttek helyre. Az erdészeti „vetésforgó" nyolcvan esztendő. Ezek voltak azok a legfontosabb emlékek, amelyeket részben utólag összeszedtem, hogy bemutassam a rédei uradalom gazdasági életével összefüggő eseményeket. Képeimmel, melyeket családi fényképalbumainkból szkenneltem, igyekeztem bemutatni az Esterházy család és a mi életünket. JEGYZETEK 13 Rédével szomszédos községek adatai. Országos Statisztikai Hivatal 1967. (1960-as felmérés szerint.) 14 Én (Dr. Farkas Jenő) 1924-ben, Pali öcsém 1925-ben Pápakovácsiban születtünk, ahol édesapánk Farkas Jenő a Bencés Rend erdőmérnöke volt. 1926-ban került Rédére. Emlékeim megőrzését a megmaradt és digitalizált családi albumok segítették. 15 Kneifelné Békefi, 2001. 117. - Az ötösfogat hajtója Körösi Lajos, segédkocsisa Nagy bácsi volt. 16 A község jegyzőjének id. Valler Károlynak ebben nagy szerepe volt. 17 A német k. u. k. rövidítés (kaiserlich und königlich, magyarul császári és királyi) az Osztrák-Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált, megkülönböztetésül Ausztria illetve Magyarország saját intézményeitől. A kifejezés azt fejezte ki, hogy a közös uralkodó intézménye és személye volt a két birodalomrészt összekötő legfőbb kapocs, (szerk.) 18Sonnevend Imre erdőmérnök közlése szerint 1933-ban. 19Pölöskei-Takács, 1976. 20 Közli Koroknai, 1977. 5. jegyzet. 21 Mezőgazdasági Lexikon, 1982.1. kötet A-K 638. 81897. évi gazdacímtár 91930. évi népszámlálás adatai. “Koroknai, 1977. 289-299. 11 Sírját Buda Tibor úr (Réde-Komárom) meglátogatta. 12 Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza: http://www.sulinet . hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/ Komarom_ megye/Komarom_megye_telepulestorteneti/pages/kmtk_007_ telepulesek_leirasa_4.htm Esterházy Lajos nevelt gyermekeivel (Széchen Aliz és Miklós) 1 A Minisztertanács a községet 1950. március 16-i hatállyal a Veszprém megyei zirci járástól Komárom megyéhez csatolta. 2 Réde község területét a régészeti leletek alapján a latinok, avarok, és a honfoglalók is lakták. - A falu neve 1234-1240-ben tűnik fel el először, egy korabeli okiratban RÁDE alakban. 1263-ban KYS REDE, 1323-ban NEMES REDE, 1392-ben NAG REDE fordul eló. 3 Kneifelné Békefi, 2001. 40-41. (Idézi: Verni IV. 1. f, Nemesi felkelés iratai, Insurrectio 1797-1813.) 4 Kneifelné Békefi, 2001. 38. 5 Fényes, 1851. A magyar topográfiai irodalom alapműveinek adatbázisba szerkesztett változata http://www.arcanum.hu/ fszek/lpext.dll/rmf/Infobase/2122/21c4?fn = document-frame. htm&f=templates&2.0 linken található 6 Kneifelné Békefi, 2001. 54. (Idézi Eszterházy, 1901. adatait) 7Innen voltak a család ma is élő kapcsolatai, amelynek köszönhetően lett Bandi gróf (Esterházy András) Horthy Miklós olaszországi nagykövete. 22 Koroknai, 1977.14. jegyzet. 23 E. L. 1931. januári száma. 24 E. L. 1932. júliusi száma. 25 E. L. 1832. októberi száma. 26 E. L. 1934. októberi száma. 27 E. L. 1938. januári száma és E. L. 1939. májusi számban: „Pályázatot hirdetünk erdőőri állásra. Az állás azonnal elfoglalandó. Szakiskolát végzett, 25-36 éves, nős, katonaviselt, hosszabb uradalmi szolgálattal rendelkező erdőőröknek részletes felvilágosítást ad: gróf Eszterházy (sic) Pál uradalmi erdőhivatala Réde, (Veszprém megye.)". 28 E. L 1939. 593. o. 29 E. L. 1940. júliusi száma 413-420 o. 30 E. L. 1940.458-466. o. 31E. L. 1941. 291. o. 243
