Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között Mellettük laktak Miké bácsiék, akihez nyár végén jártunk kenyérrel diót enni. Fehér bőgatyás nagyon öreg parasztember volt. Nagyon szerettük. Rédén többek között a Hangya Szövetkezet boltja működött. E mellett volt egy Stauffer sajtüzem, melynek tulajdonosa a híres Stauffer család veje volt. Boltosok közül a zsidó Vogl bácsira emlékezem, akinek lányával együtt jártam elemibe. Győrben kalapkereskedése volt a háború után. - A bádogos Klopfer Pali bácsi volt a rédei hitközség sachtere, aki éles késével vágta el tyúkok nyakát és dobta el a trágyadombukra, hogy azok rítusuk szerint kivérezzenek. A jószágigazgatóság működése A grófi család életéhez, utazásaikhoz szükségesjavakat, a kastélyparkon kívül, a mellett épített „kiskastélyban" lakó jószágigazgató, albisi Elekes Gyula és az „igazgatóság" dolgozói biztosították. Elekes Gyula jószágigazgató fizetése 2000 pengő volt, az erdészet kisebb eladásai után 2%-ban részesült. Elekes Kolozsvárott végzett okleveles gazda volt, 1918-ban került az uradalomhoz, szerződése haláláig szólt. A rédei uradalom mellett még más tulajdonban levő három gazdaságot (Imremajorit, Mórit és Bakonyszentkirályit) is irányította. Két gyermeke volt ifj. Gyula, Vecsenyben lett intéző, Piroska lánya Székesfehérvárra ment férjhez. Az MNB hitelinformációja szerint: A gróf jószágigazgatója, aki hozzáértő gazda hírében állt, szintén használta a bankhitelt. Elekes Gyula jószágigazgató egyébként a veszprémi bankfiók váltóbíráló testületének is tagja volt. Barcson 739 kát. hold szántója volt, 40 holdas halastóval. - Háza Erdőcsokonyán állt, és jelentős állatállománnyal rendelkezett. Tiszta vagyonát 190 ezer pengőre tették. Hitelképességét feleségével együtt, akivel a barcsi birtok közös volt, 40 ezer pengőben szabták meg.20 Az igazgatóság munkatársai közé tartozott Pintér Viktor főkönyvelő-titkár, akinek fizetése 1000 pengő körül mozgott. Családja Hódmezővásárhelyről került Rédére. Két gyermeke volt, velünk egyidősek. Az idősebb Viktor fiukból bányamérnök lett, a kisebbik érettségi után rövidesen meghalt. Id. Farkas Jenő főerdőmérnök, ifj. Elekes Gyula és id. Elekes Gyula jószágigazgató Kozma Sándor főkönyvelő Sikátoron lakott, ezért nem ismertem. Fizetése 450 pengő volt. Az uradalmi számvevő Drabik bácsi volt, akinek a feladata a mezőgazdaságban termelt javak tárolása, nyilvántartása volt. Kasznári fizetése 900 pengő volt. Családjával a katolikus iskola mellett folyó kis patak túlsó oldalán laktak. Nagyobbik lányuk Drabik Gödi Budapestre ment férjhez, Nagy Árpád felsőkereskedelmi iskolai tanárhoz, akik Rédén töltötték a nyarat és a „tiszti" teniszpálya állandó látogatói voltak. A fiatalabb Drabik Méry Siroky Dezső intéző első felesége volt, aki lányának szülésébe belehalt. A jószágigazgatóság munkáját több gép- és gyorsírónő, valamint telefonkezelő nő segítette. A gép- és gyorsírónők fizetése 200; a telefonosoké 150 pengő volt. Itt dolgozott a kastélyba is bejáratos Deutsch Rózsi néni is, aki Deák János kertész felesége volt. Deák (Deutsch) Rózsi néniék a református templom mellett laktak. Édesapja Deutsch bácsi, építész volt, akkor már nyugdíjban. Nagyobbik fia Deák Jani bácsi klinikai orvos volt, nyáron a tiszti teniszpálya állandó látogatója. Rózsi néni kezelte a háborús években apám 10 családos méhészetét, melyet hadifogságból való megjövetelem után nekem adott vissza. Akkor - 1947-48-ban - Csa- nád vármegye Állattenyésztő Egyesülete kisállat tenyésztési szakosztály vezetője lévén, én is a makói méhészekkel vasúton, tehervagonba rakott méhcsaládjainkkal Bakonyszombathelyre (I), akácra vándoroltunk. Az igazgatóság alá tartozott három, mintegy ezer-ezer hektár szántófölddel a három „intézőség", melyeket Rédén, Újhelyi László, majd Siroky Dezső 237
