Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között

Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között

Mindszenti (Miller) Károly, Antal, ifj. Farkas Jenő és testvére Pál, 1937.

(Id. Farkas Jenő felvétele)

1931-ben volt bérmálás, melyet dr. Rótt Nándor püspök úr tartott nagy kíséretével a kastély vendégeként. Az „öreg gróf" ötös fogattal vitte át bérmálni a megyéspüspököt (Bakony) Oszlopra,15 mert ott is egy Esterházy rokon volt a birtokos. Kastélya ugyancsak a rédei kastéllyal egy időben épült.

A kastélyon kívüli műhelyek és majorok

Az egyik tejház és villanytelep. (Dr. Farkas Jenő felvétele)

Az uradalom üzemelését egy fallal nagy kapuval védett 20-24 fős gépműhely és a mellette elhelyezett más iparos (szíjgyártó, kádár, stb.) műhelyek biztosították. Ott javították a számtalan lófogat szerszámát, a szekereket, kocsikat, traktorokat és a hat ekefejes drótkötél vontatta őszi mélyszántást végző gőzekéket. Az uradalom két gőzekéjét négy fatüzelésű gőzgép szolgálta. Ezek „vezénylését" Elekes jószágigazgató tartotta magának (hogy ne legyen torzsalkodás az intézők között). A belső majorban volt a növendék marhák és az uradalmi csődörök istállója. Az itt dolgozóknak nagyobb részének lakása is itt volt (pl. Becker szíjgyártónak).

Az uradalom és a község elektromos energiáját

1932-ig, amikor Rédét villamosították16 amikor a „lórékkal beállható" tehénistállók sorában elhelyezett uradalmi villanytelep akkumulátoraival és két gőzgépével látta el. Ez Link Jani bácsi birodalma volt.

Az uradalom egyes egységeit saját tulajdonban levő telefonhálózat kötötte össze.

A lefejő tehenészet és a mezőgazdaságban dolgozók egy fallal körülvett másik - a csatkai út melletti - majorban, közepén gé- meskúttal kaptak elhelyezést.

E major melletti épületben volt három, két szoba összkomfortos lakása és kertje Kóber Ferencéknek a kastély osztrák származású gépkocsivezetőjének, és két „belső" inasának Takács Gyulának és Wunderlich Jánosnak és családjának.

Kóber Ferenc 1911-ben Dénesfán a Czirákiaknál szolgált gépkocsivezetőként. Onnan ismerhette, és hozta magával Cziráki Mária grófnő. Az I. világháborúban, mint K.u.K.17 katonai gépkocsivezető volt és utána került Rédére. A háború alatt18 házat építettek Réde főterén (a „kisvasút" Rédéről való kimeneténél levő telken, az erdőőri lakások mellett, ahol Varga Pál főerdőőrék is laktak). Két fia volt. Az idősebb bányász lett, a Dudari Szénbányák igazgatója (?) volt a 60-as években. Öccse Mosonmagyaróvárott élt. Lánya jelenleg is ott tanárnő.

Takács Gyuláék Rédén, a velünk szemben levő házsorban elsőnek építették meg saját házukat (Wunderlichéket és Körösiéket megelőzve). Két fiúk középiskoláik kiváló tanulói voltak.

Wunderlich Jánosék is házat építettek Rédén velünk szemben. Lányuk Wunderlich Tercsi szobalány volt a kastélyban. Nagyon csinos lány volt, aki gr. Esterházy Józsefék háború utáni pesti, Petőfi téren levő lakásában is szolgált.

235