Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Farkas Jenő: Emlékeim a rédei Esterházy-uradalomról 1926-1944 között
Farkas Jenő Esterházy (V.) Imre arcképe a rédei katolikus templomban lévő síremlékén. (Dr. Farkas Jenő felvétele) Esterházy (V.) Imre síremléke 1792-ből a rédei katolikus templomban. (Dr. Farkas Jenő felvétele) Sanssoucinak kifosztását nem engedte meg. A gróf később altábornagy, majd Borsod, ezt követően Veszprém vármegye főispánja lett. Réde lakói a 18. század közepén többségében reformátusok voltak, az egyházközség lelkészei 1629-től, tanítói 1783-tól ismertek. Első iskolájuk 1747-ben épült fel. A katolikusok száma ekkor alig haladta meg a 20-at, a település katolikus plébániája 1777-ig a győri egyházmegyéhez, Bakonyszombathelyhez tartozott. Az 1784-1787-es népszámlálás adatai szerint Rédén 154 házban 233 család élt, népessége 1170 fő volt. 1 papot, 16 nemest, 2 polgárt, 89 parasztot, az utóbbi kettő 86 örökösét és 132 zsellért írtak össze. Lakói földművelésből éltek. Futóhomokos földjeiben nagy károkat tettek a záporok, folyóvizek és a szél. Emiatt több telepes is elhagyta. Előnyös volt a falu számára a ritka katonai beszállásolás. Csatkán is béreltek legelőt. Borméréssel, fakereskedelemmel is foglalkoztak. Terményeiket Győr piacán értékesítették. Esterházy Imre személyéhez köthető a rédei nagykastély építése. A műemlékileg védetté nyilvánított kastély Franz Anton Pilgram (+1761) tervei alapján épült klasszicizáló, késő barokk (copf) stílusban. Munkálataihoz - régi elmesélések szerint - a gróf a pannonhalmi apátság felújításán és bővítésén dolgozó, Csehországból származó mesterembereket, kőműveseket, építészeket fogadott fel. A rezidencia elkészülte után költözött le a família az egyre szűkösebbé és kényelmetlenebbé váló cseszneki várból. A rédei kastély emeletes, középfolyosós elrendezésű, zsalugáteres ablakú, hatalmas épület volt, 32 síkmennyezetes szobával. A kastély homlokzata az angolpark felé nézett. Bejárati ajtaját két-két barokk oszlop fogta közre. Jobbról-balról egy-egy ablakmélyedésben szobor állt (csak papíron, mert a két háború között már nem volt meg és egy fényképen sem látható). A bejárat mellett vörös márvány lépcsőfeljáróval. A kastélyban (a 20. század első felében) a földszinten a gróf szobája mellett Aliz kontesz szobája, gyerek- és inas szobák voltak. Az emeleten középen az ebédlő ablakai a falu felé nyíltak, mellette szalonok helyezkedtek el. Az emeleten is voltak gyerekszobák, valamint ott lakott a nevelőnő a grófnő komornája és ott kaptak helyet a vendégszobák. A gróf és felesége közös hálószobájából nyílt egy titkos márvány csigalépcsős szoba. Ezek után következett a „pipázó" sok könyvvel. A nagy szalonban levő csillárt és a kastély vízvezetékét Lajos gróf (gépészmérnök lett) tervezte és kivitelezte. A rédei kastély az 1940-es években. (Id. Farkas Jenő felvétele) 224
