Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
A sárosdi Esterházy-kastély A kastély és lakói a két világháború között Károly János könyve után az addig sem sűrű, a családra, a kastélyra és parkra vonatkozó írott források hosszú időre elapadnak. További forrásokat - bár azt is röviden - legközelebb az 1935-ös évben találunk a kert alakításának koncepcióját illetően. Ezek hiányában a 2004-2007 között a sárosdi kastély egykori lakóival,80 illetve az uradalom dolgozóival és azok leszármazottaival81 készített interjúimban elhangzottakra és az ezek során gyűjtött fényképekre támaszkodva nyílik lehetőségem az épület és a park, illetve az ott folyó élet bemutatására. A nagy változást nem a háború vagy az azt követő zűrzavar hozta el az épület történetében, hanem az, hogy 1919. április 4-én elhunyt Esterházy Béla (1854-1919). Testvére, az addig Sárosdon élő László, ekkor a megüresedett bakonyszombathelyi kastélyba költözött, fiára hagyva a sárosdi kastélyt és birtokot. Az ifjabb László (1891-1966), 1920. június 27-én feleségül vette gróf Széchényi Viktor, Fejér vármegye főispánjának Sarolta (1900-1985) nevű lányát. A két világháború között Esterházy László és felesége, valamint három gyermekük, Ilona (Lily), Mária (Maritta) és Béla82 lakott a kastélyban. Az ingó és ingatlan javak nagy adóssággal terhelve kerültek a fiatal gróf tulajdonába. „A lóverseny, a kártyázás és a budapesti élet" során felhalmozott tartozások ledolgozása az egész uradalom működésének újragondolásával történhetett meg az elkövetkező években. Mindez elvezetett a kastély olcsóbb fenntartásának igényéhez, ezáltal az épület újabb átalakításához is. A tervek elkészítését apjához hasonlóan az ifjabb László gróf is Möller Istvánra bízta.83 Az építész feladata a nyugati szárny egyszerűsítése, méreteinek redukálása volt, amivel gyakorlatilag a szerényebb keleti és déli szárny méreteihez, hangulatához igazította a tóra néző homlokzatot. Az eredmény az lett, hogy a kétemeletes torony egy szinttel alacsonyabbá vált, a kisebb baloldali szárny és a toronytól jobbra eső egész első emelet bontásra került. A torony első emeletén megtartották az ikerablakot, és fölé a többi, egységesen vízszintes záródásúvá alakított ablakhoz hasonlóan egy egyszerű szemöldökpárkányt kapott. A tornyot csupán az oldalain húzódó lizénák, Baich Mihály: A sárosdi kastély a tó felől 1940 körül. (Magántulajdon) 187
