Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
A sárosdi Esterházy-kastély A Wéber Antal által tervezett kastély felmérése. Szabóné Demény Monika rajza (Möller Istvánnak a sárosdi kastélyról készült felmérése - Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tervtár, Möller István hagyatéka Isz.: 79435 - alapján.) vonatkozóan feltárt források jelenleg nem teszik lehetővé a 19. század közepéig álló együttes részletesebb bemutatását. A második katonai felmérés 1858-59-ben készült szelvénye természetesen a Csáky Jozefáról elnevezett erdőt is ábrázolja, ám igencsak zavarba ejtő módon. A térképen ugyanis csupán egy néhány út által tagolt erdőt láthatunk. Igaz, hogy léptéke nem engedi a részletek teljes körű bemutatását, de nyoma sincs rajta az 1822-es leíráshoz illő nagyszabású angolkertnek, az elbűvölő ültetvénynek, a tónak és pihenőknek, pláne a szobroknak. A felmérés ábrázolása meglehetősen ellentétes képet mutat Fekete Izidor fent említett, 1864-66 között készült beszámolójával is. Ebben egyebek mellett az alábbiak szerepelnek a kertre vonatkozóan: „A kastély keleti részén van az uraság fácános kertje, száz holdnyi területtel, másként József erdőnek hivatik. Ez az erdő nevét alapítónéjától gróf Eszterházy Jozefa úrhölgytől vette, aki az erdőt 1812-ben ültette. ...Az erdőnek közepén 8 különböző részről jövő út összpontosul. Az utak e központján, illetőleg metszőpontján áll az erdő alapítónéjától felállított Diána szobra, ... Van az erdőben két mesterségesen készített halastó, de ezek a Nádor-csatorna elkészítése, illetőleg a Sár belvizeinek lecsapolása után kiszáradtak, s azóta szárazok. A tavak egyike mellett t. i. a déli tó mellett van az úgynevezett Fekvő Diana emlékköve egy nagy kőlappal, ..."41 Eltekintve a szobrok állítójá- nak személyét érintő ellentmondásoktól, illetve a fekvő Diana szobor vagy emlékkő voltát illető, ma már tisztázhatatlannak tűnő bizonytalanságtól, a leírás alapján úgy gondolom, hogy az a századelőn létesített angolkert főbb vonásait tükrözi. Sejteti továbbá, hogy az egymással egy ponton találkozó nyolc út is a grófnő és az uradalmi igazgató munkájának gyümölcse, és a katonai felmérést pontatlanul készítették 1858-59-ben. Ha ugyanis a térkép pontos lett volna, az 1860 körüli, a katonai felmérést követően gyorsan lezajló nagyszabású átalakításokról is büszkén számolt volna be a házitanító, ugyanúgy, ahogy az ekkoriban a kastélyon folytatott munkálatokkal is megtette. Az immár Esterházy László fácánosaként funkcionáló erdő első hiteles ábrázolásának a fentiek tükrében az 1881-ben készült kataszteri térképet tekinthetjük,42 ami feltétlenül megfelel a Kunits által bemutatott, „mesterséges allék által átszelt", az egész környéknek „kiesb", azaz korabeli jelentése szerint szemet gyönyörködtető látványt biztosító erdő- nek.Amennyiben elfogadjuk, hogy az angolkert formára tervezett sárosdi erdő főbb vonalaiban az 1881-es térképen látható formában valósult meg a 19. század elején, akkor említést érdemel, hogy az megjelenésében, stílusában közelebb állt a leginkább a 18. század végén divatos, még több kötött, geometrikus formát tartalmazó szentimentális tájképi kertekhez (pl.: Csákvár, Tata), mint a kanyargós utakkal átszőtt, spontán táj formájára alakított klasszikus angolparkokhoz (pl.: Seregélyes, Dég).43 Az 1882-ben megrajzolt harmadik katonai felmérés44 ugyanezt a formát mutatja, sőt ezen már kettő erdőbeli épület is felfedezhető. Ezeken a térképeken - a már a század közepén is meglévő út menti fasorokhoz hasonlóan - a József-er177
