Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bányai Balázs: A sárosdi Esterházy-kastély
» Bányai Balázs A sárosdi Esterházy-kastély A 18.század Az Esterházy család cseszneki ága alapítójának, Esterházy Dániel bárónak (1585-1654) az unokája, gróf Esterházy Ferenc (1670-1746), Fejér vármegye főispánja 1700-ban a Bottka család leányági leszár- mazottaitól vásárolta meg Jakabszállást, Kispusztát és Sárosdot. Ezen birtoklásában I. Lipót 1702-ben erősítette meg.1 Feltehető, hogy a vármegye újjászervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett főispán nem szentelt kiemelt figyelmet a török kiűzése után meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő sárosdi birtokának, földjeit ugyanis a szomszédos települések lakói művelték.2 A főispán utódok nélkül hunyt el, Sárosdot unokatestvérének, Esterházy János grófnak (1691-1744) a családja örökölte. Az uradalom felosztását követően az egyik felén felesége, Berényi Borbála grófnő (1698-1759), a másikon fia, Dániel (1723-1759) gazdálkodott. A csekély számú lakossal bíró Sárosdpuszta betelepítése, és ezzel jövedelemtermelő képességének növelése 1750-ben kezdődött, de kezdetben nem járt sikerrel. A telepítés 1755-ben vett új lendületet, de csak a birtokosok halála után, 1761-ben zárult le.3 Birtoklásuk idejéről jelenleg nincs adatunk semmilyen urasági lakóépület felhúzásáról, ami a ritkán lakott puszta állapotának ismeretében nem is csodálható. A telepítések befejezésének idején Sárosd tulajdonosa már Dániel bátyja, Imre (1722-1792) volt. A kettévált uradalom másik fele, Jakabszállás, Dániel fiának, Jánosnak (1754-1840) a kezére juA sárosdi kúria és környéke 1783-ban. (Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtár, I. katonai felmérés Col. XII. Sect. 23. 1783. másolat, részlet)
