Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Bödő István: Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében
Az Esterházy család cseszneki ága Fejér vármegyében Károlyhoz fordult, hogy igazságot tegyen. A vizsgálat megállapította, hogy Szerecseny nem tartozott Dinnyéshez.104 Padányi Bíró Márton kérésére a Fejér vármegyei közgyűlés 1737-ben ismét határjárást tartott Szerecseny, Dinnyés, Pákozd és Börgönd között. Esterházy Ferencet szerecsenyi jószágigazgatója, Delnei Miskey György képviselte.105 1742-ben Esterházy Ferenc tiltakozására a vármegye eltiltotta Seregélyes lakóit a puszta használatától.106 A korszakban gyakran előfordultak hasonló tiltások a bizonytalan birtokhatárok miatt, amit a török uralom alatt elpusztult jogbiztosító iratok hiányára lehet visszavezetni. A többször megtartott határbejárások sem mindig jelentettek végleges megoldást. 1745-ben Szerecsenypusztát három egyenlő részre osztották, ugyanis az 1694-es donatio óta osztatlanul használták. Eszerint a puszta tulajdonosai: Esterházy Ferenc, a Miskey család és a Szekeres örökösök (Fördős István, Fforváth József és Pázmándy Zsigmond).107 Esterházy Ferenc halála után 1747-ben Esterházy Jánosné Berényi Borbála (1698-1759) van tulajdonosként feltüntetve. Gazdaságában a következő állatállományt tartotta: 36 szarvasmarhát 403 forint értékben, 394 juhot 633 forint 50 dénár értékben, valamint 91 lovat 1206 forint értékben.108 Az 1760-ban Szerecsenypuszta közbirtokosai panaszt tettek a vármegyénél a seregélyesiek ellen, akik a többszöri tilalom ellenére a puszta határait megsértették, erőszakkal elszántottak, területeket foglaltak el.109 A birtokosok között említik Esterházy Imrét110 (1722-1792), tiszttartója Korbacz János.111 A járási szolgabíró eltiltotta a seregélyesieket a terület használatától. Ennek ellenére az 1760-as évek során a határvita többször fellángolt, egymás elkóborolt állatait elhajtották, a szolgákat megverték. A szerecsenypusztai birtok közvetlenül a Nádas-tó partján feküdt, amely ekkor még a Velen- cei-tó öblének számított. Emiatt a terület egy része mocsaras voltjelentős nádassal, ami az egész sárosdi uradalmat ellátta náddal. A puszta többi részét rétek és legelők alkották, jelentős legeltető állattartással. A szántóföldi művelés a 19. század második felében, a mocsarak lecsapolásával öltött komolyabb méreteket. Az 1880-as években a nádas és a legelő együttesen még mindig az Ester- házy-birtok felét tette ki.112 Az 1889-ben építeni kezdett Dinnyés-Kajtori csatorna elkészülte után növekedett megjelentésen a szántóföldek aránya. Egy 1778-ban készült felmérés szerint a szántóföldi művelés valóban nem játszott jelentős szerepet. A szerecsenyi szántóföldeket az uraság bérbe szokta adni, ekkor 230 láncot mértek ki (egy lánc mintegy 100 négyszögöl), amiből 460 forint bevétel származott. A rétek biztosították az állatállomány eltartását, valamint egy részét szintén bérbe tudták adni. Az uradalomban svájci tehenészetet tartottak, a tejből helyben vajat és sajtot készítettek. A tavon akár 5000 kéve nádat is le lehetett vágni, a halászatot árendába adták.113 A 18. század második felében Szerecsenypuszta Esterházy Imre és Nepomuki János között oszlott meg. Esterházy János a birtokrészét végrendeletében jószágkormányzójának, Florhy Mihálynak adományozta. A többi Esterházy-birtok 1858-ban került Esterházy (V.) László nevére. A gróf halála után az uradalmat fia, Béla örökölte. A terület 1895-ben 534 katasztrális holdra terjedt ki, amiből mindössze 205 katasztrális hold volt szántó, a rétek és legelők hasonló arányt tettek ki. Szembetűnő viszont, hogy a lecsapolás eredményeként eltűntek a nádasok.114 A szolgaegyházi birtokos, Griebsch Béla 1905-ben 15 év időtartamra haszonbérbe vette az uradalmat. Esterházy Béla 1917-ben eladta szerecsenypusztai birtokát unokaöccsének, Esterházy (VIII.) Lászlónak 86 ezer koronáért. Az új tulajdonos nem kívánt a területen gazdálkodni, így továbbra is haszonbérbe adta. A Nagyatádi földreform eredményeként mintegy 160 katasztrális hold földet váltottak meg az uradalomból. A földreform után megmaradt 300 katasztrális hold birtokot a gróf 1925-ben eladta Erczbrukker Józsefnek, aki 1928-ban kifizette a 160 ezer pengős vételárat.115 Ezzel az adásvételi szerződéssel megszűnt az Esterházy család több mint két évszázados szerecsenypusztai birtoklása. Emléküket a mai napig az Esterházy-dűlő elnevezés őrzi. JEGYZETEK Székesfehérvár visszafoglalását követően (1688. május 19.) az uralkodó a fraknói ágból származó Esterházy Gábort (1673- 1704) nevezte ki főispánnak. A vármegye katonai igazgatása miatt tisztségét ténylegesen betölteni nem tudta, majd 1691-ben Zala és Somogy vármegyék főispánja lett. 2 Közgyűlés regeszta, 1997. 9-10. 3 A beiktatást Jakiin Balázs (1644-1695) nyitrai püspök, Nyitra vármegye főispánja, udvari kancellár vezette. 2 Közgyűlés regeszta, 1997. 11. s Arany Magyar- Erdős, 2005. 14. 167
