Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)

Juraj Pekarovič és Rastislav Petrovič: Az Esterházy család építészeti emlékei Szlovákia területén

Az Esterházy család építészeti emlékei Szlovákia területén A kastély több éves felújítása 1992-ben fejeződött be és jelenleg a város kulturális központja. Esterházy Miklós nádor (1583— 1645) házasságai révén hatalmas vagyon ura lett és így lemondott galántai örökségéről fivérei javára. Testvérei, Esterházy Dániel (1585— 1654) és Pál (1597-1645) új kastélyt építtettek Galántán reneszánsz stí­lusban. Mire a kastély elkészült, Es­terházy Pál adományt kapott Zólyom várára, átengedte a kastélyt Dániel bátyjának, aki a család cseszneki ágá­nak megalapítója. A kastély négyzet alaprajzú, védőfallal szegélyezett, sarkain négy sarokbástyával ellátott várkastély volt. A régészeti kutatások szerint a kastélyt 10 m széles és 4 m mély árok vette körül. Dániel unokájának, Péternek a fia volt Imre gróf, a nyitrai püspök, akinek nagy tervei vol­tak Galántával. Úgy tervezte, hogy a várost ismét a cseszneki ág központjává teszi. Ennek érdekébe a kastélyt 1736-ban átépítette barokk stílusban.4 A barokk kastély külsejéről megbízható képet kapunk egy szokatlanul realisztikus kastélyábrá­zolásnak köszönhetően. Esterházy III. Imre püs­pök (1689-1763) végakaratához híven a galántai szeniorárust I. József gróf (1760-1830) örökölte, aki azonban nem a galántai, akkor már elhanya­golt kastélyt választotta, hanem a szeniorátushoz tartozó Nyitra megyei Románfalvát. Aki viszont lelkesedett a püspök gondolatáért, hogy Galánta legyen megint águk központja, az ifjabb II. Jó­zsef (1799-1879) volt. Mindjárt házassága után Galántára költözött fiával és feleségével, rátki és salamonfai Barthodeiszky Rozáliával. Nagy költ­séggel renoválta a barokk kastélyt, mely ekkor kapta a kor divatjának megfelelő neogótikus for­máját. A radikális, ám építészeti szempontból va­lóban minőségi átépítés 1861-ben történt. Terveit Weber Antal készítette a vörösvári (Rotenturm, A barokk stílusban átalakított galántai nagy kastély 129 A galántai reneszánsz nagy kastély korabeli ábrázolása

Next

/
Oldalképek
Tartalom