Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Strešňák Gábor: Az Esterházy család cseszneki ágának felvidéki birtokai
Az Esterházy család cseszneki ágának felvidéki birtokai és az majorokat, szükség nélküli tüzeléseket ne engedgyenek, a padlásokon kádokban vizet tartassanak, konyhákat, kéményeket szorgalmatossan megjárjanak és meg tisztittassanak..."10 A galántai nagyobbik, mai neogótikus kastélyról és a hozzá tartozó birtokrészekről az osztálylevelek mutatnak árnyaltabb képet, ezek közül most csak egyet vizsgálunk meg tüzetesebben. Az 1663. április 11-én Esterházy János és öccse Zsigmond közt végbement osztály édesanyjuknak, Esterházy Dániel hátrahagyott özvegyének, Rumy Juditnak halála után létrejött megegyezésük eredménye volt.11 A kastélyból a város felöli régebbi épületrész az öreg kaputól kezdve a kisebb kertkapuig beleértve Zsigmondé lett. Jánosnak a régi épületrész alatt levő kis pince, valamint a kastély hátsó részének mindkét szintje jutott,12 amelyik a Zsigmond esetében említett kiskaputól a másik kiskapuig húzódott. Ez utóbbi kiskapuról tudjuk, hogy Esterházy Miklós majorja felé nyílott. A kertből ki- nek-kinek az említett kastélyrészhez tartozó oldal lett a jussa, Esterházy János osztályában pedig filagória is állt. Mivel az ő osztályában volt az egyetlen kertkapu is, kertészének a virágágyásból öt lépés szélességű kigyúrt utat Esterházy Zsigmond részére fenn kellett tartania. A birtokosztály tárgya volt egy majorház is, amelyiknek a város felőli elülső része a rajta álló istállókkal és ólakkal együtt, továbbá egy bizonyos pajtás kiskertbe nyíló kaputól kimért tizenkét lépésnyi földdarabbal Esterházy Zsigmondé, az azon túl levő rész pedig pajtástul, barom- és juhaklostul Jánosé lett. Ugyancsak az övé lett a város parókiáján túl levő egész jobbágyhely is, amelyen kocsma, mészárszék, továbbá két zsellérház is állt pincével és más tartozékokkal. Szintén neki jutott a város végén álló, Szabó Pál örökösei után zálogként bírt ház is tartozékaival, valamint a kastély előtti pusztahely egyik része a rajta álló épületekkel, amelyik mellett Eszterházy Sándor kastélykertje húzódott. A pusztahely major felőli másik része Esterházy Zsigmondé lett, aki a városi iskola melletti, Bogadi-nak nevezett pusztahely és a Csömöz családtól zálogba vett háznak és tartozékainak jogörököse is lett. Az osztálylevél szerint János 3 sziládi, 13 szentábrahámi jobbágy, 4 jobbágypusztahely, 7 zsellér és 3 zsellér pusztahely földesura lett.13 Zsigmondot ugyanezeken a helyeken hasonló számú jobbágyok és zsellérek illették.14 Az ábrahámi kocsmamérés jogát és hasznát egyenlően osztották fel maguk közt: az ottani kocsmárosnak 10-10 akójával kellett mérnie az egyik-másik birtokos hasznára azzal, hogy míg az egyik részére bort, a másik részére sört kellett, hogy mérjen. A faluhoz tartozó, egy kerekes kismalom a Polyva vizén Esterházy Zsigmondé lett.15 Hogy az Esterházyak egyes családági birtokainak elkülönítése nem minden esetben ment végre szigorú, váruradalmi hovatartozás szerint, illetve hogy bizonyos esetekben a helyi természeti adottságokból kifolyó előnyöket figyelembe véve 119 A galántai felső kastély a 18. században
