Az Esterházy család cseszneki ága - Források és tanulmányok az Esterházy család cseszneki ágának történetéről I. - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 28. (Veszprém, 2013)
Strešňák Gábor: Az Esterházy család cseszneki ágának felvidéki birtokai
Strešňák Gábor s Az Esterházy család cseszneki ágának felvidéki birtokai A Bessenyey család birtokainak Esterházy kézre kerülése A galántai előnevet viselő újkori főnemesi család első számottevő generációinak felemelkedése jelentős galántai középkori családok fiági kihalásával függ össze. Galánta a 16. század második felében még több birtokos család tulajdonát alkotta. Pozsony vármegye 1553-as portaösszeírása a Borsi családot és másokat említ tulajdonosként, összesen 22 portával. Bár az összeírás nem említi, közülük elsősorban a Bessenyey család emelkedett ki, amelyik 1425-ben nyert szélesebb körű adománylevelet és Galántán kívül Pozsony vármegye területén még Kisfaludon, Macházán, Bakán, Seprősön, Süllyön, Bodakon voltak birtokai. A 16. században ehhez még gányi, bodi és hetményi birtokrészek is társultak. A család galántai birtokainak nagyságát jól érzékleteti az is, hogy 1525-ben bizonyíthatóan saját bíróval rendelkeztek itt. Az Esterházyak a galántai bessenyei kúriához tartozó vagyonból Esterházy Benedek és Bessenyey I. György lányának, Ilonának házassága útján részesedtek. Bessenyey I. György 1574-ben birtokai egy részét unokahúgának, Erzsébetnek és férjének, Ferenczffy András személynöki jegyzőnek engedte át. Maradék birtokára pedig 1574-ben új adománylevelet nyert. Unokájának, Mátyásnak, valamint unokaöccsének, II. Györgynek halálával a Bessenyeiek galántai ága kihalt. Összvagyonuk legnagyobb részére a galántai Fekete és Esterházy család képviselői tettek szert, amit I. Habsburg RuA galántai Bessenyei család leszármazása a 15-16. században 115
