Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
I. Veszprém történelmi, társadalmi és jogi helyzete a 18. század első felében - A Rákóczi-szabadságharc eseményei Veszprémben
káptalan, mint a hiteleshely képviselője foglalt írásba.5 A szerződés 14 pontban rögzítette a felek közötti egyezséget. A szerződés 14 pontja a következő: 1. A városiak a nyilvános ünnepnapokat megülik. 2. Május hónapban csak a püspöknek és a káptalannak van italmérési joga. 3. Júniusban pedig a város mér italt, s így havonta egymást váltva illeti meg őket a kocsmái tatás joga egész éven át. 4. A városiak kötelessége a levélkézbesítés a püspök és a káptalan számára, és a fegyveres szolgálat. 5. Az aprólékos jövedelmek a városé lesznek ezentúl is. 6. A püspök és a káptalan semmi más robotot nem kívánnak. 7. Hivatkozva a püspök és a káptalan bíráskodási jogára, a városi kapitány és főbíró mellé a földesurak 12 törvénybírót és tanácsot állítanak. Ezen fórum elé tartoznak a büntetőügyek, ahol a földesúr megbízottja elnököl. Az egyéb ügyek a városi bírói székre tartoznak. 8. A városiak a püspököt és a káptalant nagyobb ünnepeken kötelesek üdvözölni. 9. Továbbra is fenntartják a városiak legeltetéshez való jogát. 10. A faizást, kidőlt és haszontalan fák kivágását a káptalan megengedi, a makktermő- és épületfákat pénzen vehetik. így vásárolhatnak a pintérek, bognárok és mészégetők. 11. A városiak kötelessége a város határának védelme. 12. A városi mészárosok tartoznak évről-évre a mészárszékeket a földesuraktól bérbe venni. 13. A tizedet megadják, vagy 20 forintot fizetnek. 14. A káptalan városi területen kivül eső pusztáit kötelesek kibérelni.6 A Rákóczi-szabadságharc eseményei Veszprémben A 18. század fontos történése Veszprém város szempontjából a Rákóczi Ferenc nevéhez köthető felkelés, szabadságharc. 1704 tavaszán II. Rákóczi Ferenc tábornoka, Forgách Simon 5000 kuruccal Veszprém környékére érkezett. A nagyprépost, Kecskeméti Mihály, a város függetlenségi törekvéseit fejezte ki, amikor a tábornokot vendégül látta. Siegbert Heister, Lipót császár hadvezére tábort ütött császári hadaival Berhida és Pét között. Kecskeméti nagyprépost oltalomkérésért kereste fel Heistert, aki végül megadta az oltalomlevelet, de május végén mégis sereget küldött a város ellen. Lipót császár osztrák hadai a szabadságharc támogatása miatt május 31-én feldúlták és kirabolták Veszprémet. A császári csapatok a székesegyházat kifosztották, a házakat kirabolták, a várost felgyújtották, és sokakkal embertelenül bántak.7 Széchényi Pál veszprémi püspök a császárnak is megírta, hogy Heister mint gyilkos, zsaroló és gyújtogató jelent meg Veszprémben. Leírta a püspök a dúlás utáni Veszprém siralmas állapotát: a vár és a város egy füstölgő romhalmazhoz hasonlított, a terek és utcák tele voltak halottakkal.8 5 Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései, 398. o. 6 Lukcsics József: Veszprém város újkori története, 52-53. o. 7 Korompay György: Veszprém, 46—47. o. 8 Hungler József: Veszprém településtörténete, 146. o. 8
