Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
I. Veszprém történelmi, társadalmi és jogi helyzete a 18. század első felében - Veszprém a század első felében - A város szerződése Széchényi Pál veszprémi püspökkel
I. Veszprém történelmi, TÁRSADALMI ÉS JOGI HELYZETE A 1 8. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Veszprém a század első felében A törökök kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc bukása után Veszprém város a püspökkel és a káptalannal szemben védelmezte a végvári időkben megszerzett szabadságát. A veszprémi püspök,1 mint a megye főispánja, visszakapta teljes megyéjét és székhelyét, de a legtöbb időt Sümegen töltötte, Veszprémben a hatalmát nem tudta teljes mértékben megszilárdítani. A várban és a veszprémi rezidencián a várkapitányok és elsősorban református nemesek laktak egészen 1713-ig, amikor Volkra Ottó királyi rendeletre visszakapta palotáját. A földesúri jogok visszaszerzése, a földesúri hatalom megszilárdítása, és ezáltal Veszprém végvárból mezővárossá válása 1702 és 1771 között több fontos esemény hatására következett be.2 A török idők után Veszprém a pusztulás képét mutatta. A romos város megmaradt erődítéseit 1702-ben Lipót császár országos rendelete következtében rombolták le. Elbontották a nagy- és kiskaput, a Vigyázótorony kivételével a tornyokat, a külső védműveket, valamint a bástyák és a falak nagy részét, azon a címen, hogy a haladásnak útját állják. így pusztult el Veszprém török kori szimbóluma, amelyet ebben az időben híres, erős várnak ismertek az egész országban.3 A város szerződése Széchényi Pál veszprémi püspökkel Veszprém török kor utáni közigazgatási, társadalmi és jogi szervezetének első kiépítője, Széchényi Pál püspök egyezséget kötött a várossal, körülhatárolva a gazdasági élet minden területét, azok bevételéből is biztosítva földesúri jövedelmét, sőt egyéb szolgáltatásokat is kívánva.4 Az 1702. május 10-én létrejött egyezséget Veszprém város lakosait képviselő Luka Benedek veszprémi várkapitány, Széchényi Pál püspök, és a veszprémi káptalan kötötte meg, amit a 1 A 18. századi veszprémi püspökök névsora és hivatali idejük: Széchényi Pál (1687-1710), Volkra Ottó János (1710-1720), Esterházy Imre (1723-1725), Acsády Ádám Péter (1725-1744), Padányi Biró Márton (1745-1762), Koller Ignác (1762-1773), Bajzáth József (1777-1802). 2 Dénesi Tamás: Alsó pápaság, pasztoráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egyházmegyében, 145. o.; Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, 91. o. 3 Korompay György: Veszprém, 46. o. 4 Hungler József: Veszprém településtörténete, 146-147. o. 7
