Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
IV. A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIA ÉS A NÉPESSÉGTÖRTÉNET - A történeti demográfia fogalma
IV. A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIA ÉS A NÉPESSÉGTÖRTÉNET Veszprém 18. századi történelme színes képet rajzolt elénk, amelyben a közösség társadalmi, vallási összetételét, sajátos útját, fejlődését, a város különleges földrajzi, történelmi és társadalmi adottságait ismerhettük meg. A város történelméről még pontosabb képet kaphatunk, ha közösségét, társadalmát, népességét történeti demográfiai szempontok alapján is megvizsgáljuk. A történeti demográfia eszközeivel olyan fontos információkhoz juthatunk, tendenciákat ismerhetünk fel, fejlődést, történelmi hatásokat vizsgálhatunk, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy egy közösséget saját történelmi korszakában jobban megérthessünk. A történettudomány ezen új ágának tudományos eszközeit, sajátosságait hasznosítva, és egy értékes forrást, Padányi Biró Márton 1757. évi lélekösszeírását felhasználva, Veszprém 18. századi történelmének megismeréséhez még egy lépéssel közelebb kerülhetünk. A történeti demográfia fogalma A történeti demográfia a történettudomány viszonylag új tudományága, kezdetét az 1950-es évekre tehetjük. A történeti demográfia a múlt, jelen és a jövő népességére, ennek összetételére, állapotára, változásaira és ezek tényezőire, a népesség és a társadalmi-gazdasági jelenségek kölcsönhatására vonatkozó ismeretek és kutatások összessége. A demográfia egészén belül a történeti demográfiát a többi kutatási területtől az különbözteti meg, hogy vizsgálatai egy múltbeli népességre, vagy egy múltban elindult folyamatra vonatkoznak. Az idő dimenzióját figyelembe véve a történeti demográfia kényszerűen kötődik a történettudományhoz, a gazdaságtörténet, hadtörténet, a kultúra története mellett annak egyik sajátos részterületeként is értelmezhető. Ugyanígy köthető azonban a biológiához a történeti népességek fizikai állapotán keresztül, az orvostudományhoz a közegészségügy történetén keresztül, a filozófiához a népességelméleteken keresztül. A történeti demográfia a természet- és társadalomtudományok között elhelyezkedő köztes tudomány. Forrásai történetiek, elméletei inkább a társadalomtudományokhoz kötik, módszere, szemlélete azonban a demográfiához, statisztikához és a természettudományokhoz kapcsolja." A demográfián belül megkülönböztethető az úgynevezett formális demográfia, valamint a népességtudomány. A formális demográfia elsősorban a népesség szerkezetével, termékenységével, halandóságával, reprodukciójával foglalkozik és főként a statisztikához, embertudományokhoz illetve természet- tudományokhoz kapcsolódik. A népességtudomány fokozottabban társadalom- 99 99 Faragó Tamás: Történeti demográfia, 302. o. 31
