Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
III. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szerepe a város és a veszprémi egyházmegye életében a katolikus megújulás századában - A püspök egyházszervező tevékenysége
megyés lelkipásztorok alacsony száma, ekkor már nem hátráltatták. Az adatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy Biró Márton mellett két püspökelődje Volkra Ottó János és Acsády Adám az egyházszervezet alsó, plébániai szintjének kiépítése terén méltó társa volt Biró Mártonnak.84 Biró püspök 93 új templomot építtetett, az egyházmegyéjében helyreállított templomok és kápolnák száma összesen 112, 28 helyre pedig katolikus iskolamestert neveztetett ki.85 A plébániák létesítésének egyik első lépése gyakran a protestáns kézben lévő templomok el-, illetve visszafoglalása volt. Biró idejében több mint félszáz templomot és imaházat foglaltak vissza, elsősorban a protestánsoktól.86 87 Nem egy alkalommal került sor a másvallásúak kezén lévő templomok lerombolására, a protestáns imaház használatának akadályozására, a prédikátor vagy iskolamester, sőt néha a lakosság elűzésére. Ezekben az esetekben Biró a néha egyoldalúan értelmezett királyi rendeletekre, a földesúri jogra vagy a korábbi katolikus birtoklásra hivatkozott, és szükség esetén vármegyei vagy kegyúri támogatást is igénybe vett. A megszerzett vagy újonnan épített templomot ellátta a szükséges egyházi felszereléssel, katolikus papot vagy iskolamestert nevezett ki, akinek fenntartásáról gondoskodott. Azokon a helyeken, ahol ilyen úton nem remélt gyors eredményt, így mindenekelőtt a vegyes vallású és a protestáns többségű településeken, a harcot r r 87 jogi úton folytatta, amely sokszor éveken át elhúzódott. Mindennek következtében nemcsak az egyházszervezet, hanem a vallásgyakorlat szerkezete is jelentős mértékben átalakult az egész egyházmegye területén, amit a protestáns lelkésszel, illetve lakossággal rendelkező települések számának megváltozása is jól érzékeltet. A 17. század közepi 16 protestáns lelkésszel szemben a 18. század első harmadának végén 141 település rendelkezik protestáns lelkésszel az egyházmegyében, a részben vagy teljesen protestáns települések száma 159. Ezek közül mindössze 7 helyen volt katolikus pap, 22-ben a szomszédos plébános vagy szerzetes látta el a szolgálatot.88 Biró püspöksége alatt összesen 28 helyről űztek el protestáns lelkészt, azoknak a helyeknek a száma pedig, ahol ez idő alatt a protestáns vallásgyakorlat megszűnt, összesen 40 volt.89 Ez azt mutatja, hogy a protestáns lakosságú települések száma Biró idejében csaknem egyharmaddal, a protestáns lelkészekkel rendelkező települések száma pedig csaknem egynegyeddel csökkent. Ez a csökkenés akkor igazán szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a katolikus plébániák, tanítói állások és a templomok megszaporodása ugyanebben az időszakban részben éppen a protes84 Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye igazgatása a 18. században, 88-89. o. 85 Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, 457^462. o. 86 Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, 462-463. o. 87 Tüskés Gábor-Rnapp Éva: Padányi Biró Márton és a dunántúli protestantizmus, 141. o. 88 Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554-1760), 14. o. 89 Pehm József: Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, 464 -465. o. 28
