Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
III. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szerepe a város és a veszprémi egyházmegye életében a katolikus megújulás századában - A veszprémi egyházmegye a megújulás századában
volt, ennek megfelelően a külső várban a református egyház templomot, paplakot és iskolát tartott fenn. A káptalan visszaállításakor II. Ferdinánd meghagyta a veszprémi várőrségnek, hogy ismerjék el a püspököt és a káptalant Veszprém földesurának. A vár lassú és összetűzésektől sem mentes visszafoglalását az is segítette, hogy a házak eladásakor a püspök és a káptalan, mint földesúr gyakorolhatta elővásárlási jogát. Ezen okok miatt is a püspökök Sümeget választották tartózkodási helyüknek. A végvár védelmet nyújtott, a mezőváros pedig kevésbé feküdt a felvonuló török hadak útjában. A veszprémi püspökök azonban még a hódoltság megszűntével sem költöztek vissza korábbi székhelyükre, továbbra is Sümegen rendezték be rezidenciájukat. A török kiűzése utáni új veszprémi püspök, Széchényi Pál csak a század utolsó éveiben vehette birtokba a püspöki palotát. A Rákóczi-szabadságharc elején, 1704-ben a vár és a város egyaránt elpusztult, ezt követően ismét katonai célt szolgáltak a püspöki ingatlanok. Volkra Ottó János 1713-ban szerezte vissza palotáját, amit hat év múlva Friedrich Ritschau parancsnok újra lerombolt. Volkra püspök fellépett a veszprémi várban pozíciójukat tartó protestánsok ellen is. A káptalannal együttműködésben elérte a királynál, hogy megszűnjön a protestáns vallásgyakorlat a várban. A reformátusok 1717-ben adták át templomukat, paplakjukat és iskolájukat. Volkra Ottó püspök telepítette le a piaristákat 1711- ben, ezzel a kultúra alapjait is lefektette a városban. Jelentős tette volt még a szeminárium alapítása, amellyel a papi utánpótlást biztosította az egyházmegye számára. Volkra püspököt Esterházy Imre követte a püspöki székben, aki a püspöki palota, a kanonoki lakások, a szeminárium és gimnázium felépítésének tervével kezdte püspökségét, de mivel rövid időn belül esztergomi érsek lett, nem tudta terveit megvalósítani.68 Az 1728-ból fennmaradt plébánia-összeírás 64 parókia létezését regisztrálta. A korábbi 18 évben tehát több mint kétszeresére emelkedett a plébániák száma. A növekedést főleg az egyházmegyei szeminárium létrehozása és az innen kikerülő fiatal papság biztosította.69 1735-ben már 89 plébániáról van tudomásunk. Az igazán nagy számbeli növekedést a plébániák Biró Márton püspöksége alatt érték el, amikor a plébániák száma megduplázódott, a püspök halála után két évvel, 1764-ben már 179 plébániát tartalmaz az egyházmegye első, még kéziratos schematizmusa. Ennek a nagy, számbeli növekedésnek a szeminárium stabil működése mellett a katolikus közösségek megerősödése volt az alapja, és egy tudatos vallási térnyerés motiválta. Az egyházmegye felosztásakor a 189 plébániát mintegy 220 egyházmegyés pap látta el.70 68 Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében, In: Hermann István és Karlinszky Balázs (szerk.): Megyetörténet, 105-106. o. 69 1711-ben Volkra Ottó János püspök alapította Veszprémben. 70 Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében, In: Hermann István és Karlinszky Balázs (szerk.): Megyetörténet, 108-116. o. 24
