Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - Veszprémről készült összeírások adatai
ból álló hatvanasok testületét. A hatvanasok testületének kétharmadát római katolikusok, egyharmadát protestánsok adták. A római katolikusok között a magyar 24, a német polgárság 16 helyet kapott. A tanács három évenként történő újraválasztását nem tartották be, általában életük végéig viselték tisztségüket. Ez a rendszer egészen a 19. század első feléig így működött. A testületben megüresedett helyeket lépcsőzetesen töltötték fel, a tanácsnoki tisztség betöltéséhez előbb hatvanasnak, majd deputátusnak kellett lenni. A testületek feltöltésénél gondosan ügyeltek a felekezetek és a nemzetiségek statútumokban meghatározott arányainak megtartására.55 Veszprémről készült összeírások adatai Az 1728. évi országos adóösszeírásból tudjuk, hogy 133 iparos dolgozott Veszprémben, az adózók száma 383 volt. Az 1767. évi adóalap-összeírásban 828 adózó szerepelt, 158 közülük a német.56 Az 1715., 1720., 1749. évi adóösszeírásokból és az 1756. évi iparos-összeírásból információt kapunk arról, hogy a 18. században Veszprém városában 68- féle foglalkozást űztek iparosok.57 Az 1756. évi iparosok összeírása a következő céheket említi a városban: Tobak, Kőműves, Csizmadia, Csapó, Magyar Varga, Bognár, Kovács, Fazekas, Szabó, Németh Varga, Lakatos, Takács, Asztalos, Mészáros, Szűcs, Csutorás, Szíjártó, Borbély, Gombkötő, Molnár, Pintér.58 Veszprém város lélekszámát vizsgálva a 18. században nagy változás következett be. Az 1757-es veszprémi lélekösszeírásból tudjuk, hogy a város lakossága közel 5000 fő volt, összesen 921 háztartással.59 Az 1750-ből ránk maradt városi nemesi összeírás 112 nemesi családot tüntet fel.60 1777-ben Veszprémben külön a püspöki és külön a káptalani birtokokon élőket is összeírták, ami valójában a teljes lakosságra vonatkozó adatokat ad. A káptalani területen 377, a püspöki birtokokon 587 családot, háztartást írtak össze.61 55 Lichtneckert András: Veszprém társadalma és önkormányzati testületéi a XIX. század közepén, 316-317. o. 56 Bőszéné Szatmár-Nagy Anikó: Veszprém város története a kezdetektől napjainkig, 95. o. 57 Veszprémben előforduló foglalkozások a 18. században: ács, asztalos, bába, bábos, bakter, bognár, borbély, bőrkészítő, cipész, csapó, cserepes, cserző, csizmadia, csutorás, esztergályos, fazekas, festő, fésűs, fiskális, gerencsér, gombkötő,, hajdú, harangozó, hentes, irhagyártó,juhász, kádár, kalapos, kalmár, kapcakötő, kéménytisztító, képfaragó, képíró, kerékgyártó, késes, kesztyűs, kocsis, kosárkötő, kovács, kőműves, könyvkötő, kötélgyártó, lakatos, molnár, mészáros, nyerges, nyomtató, olajos, ötvös, palackkészítő, pék, pincér, posztós, sebész, seríoző, süveges, szabó, szecskametsző, szappanfőző, szíjgyártó, szitás, szűcs, takács, tímár, toronyőr, üveges, varga vasárus. lásd. Hungler József: Veszprém településtörténete, 173. o. 58 VeML, V.102.h 59 VÉL, A14.8. kötet 60 VÉL, Veszprém Oppidum, C/l. 1750. 61 VÉL, Veszprém Oppidum, C/l. 1777. 20
