Nagy Balázs Vince: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 27. (Veszprém, 2012)
II. A VÁROS FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE, KIÉPÜLÉSE, TÁRSADALMA - A város szerkezete, utcái, fontosabb területei
városon kívül hordgya és az utzát kiki maga előtt tisztán tartsa, hogy azáltal mind az uttzák tisztán maradhassanak, mind pedig alkalmas járás lehessen. Kik pedig el nem követik, avagy meg tselekedni nem akarnák, Competens bíró által toties quoties egy Forintra büntetődgyenek. Nemtelen mindazonáltal húsz páltza ütéssel magát redimálhattya. ”39 A város szerkezete, utcái, fontosabb területei A 18. századi Veszprém közigazgatási beosztásában jelentős szerepük volt az ún. polétáknak, kisebb városon belüli körzeteknek, amelyek tisztségviselői a polétások voltak. Feladatuk a tanács és a város lakossága közötti hivatalos ügyintézés során az összeköttetés megteremtése, fenntartása volt. Minden irányú közérdekű tanácsi határozat végrehajtói is ők voltak. Különösen fontos szerepük volt az adóügy terén. A hivatalos pénzek: portio, árenda lajstromok szerinti begyűjtésen kívül ők értesítették a lakosságot a tanács határozatairól.40 A poléta-rendszer a 18. század végére állandósult, tizenkét körzet jött létre. A polétások nem utcák szerint végezték az összeírásokat. Ügyirataikban, a róluk fennmaradt feljegyzésekben a polétájuk száma, mint körzetszám, és mellette törtszámként az érintett ház száma szerepelt. Tájékozódásul szolgáló, irányt adó, névvel nevezett utcákról a Jutás utca 1275-ös említése és 1749, az első olyan összeírás között, amelyben a város utcák szerint került névjegyzékbe, csak az egyes ház- vagy telekeladásoknál említett utcákról tudunk. Aló. századból három utcanevet ismerünk: 1524-ből Szentmiklós utca, 1531-ből Felső utca és 1542-ből Szent Tamás utca. A 17. századból, 1644-ben pedig már feltűnik a Vár utca is. Ezt követően majd csak a török végleges kiűzése után kezdenek feltűnni a meginduló építkezéseknél, telekcserékben, adásvételi szerződésekben az utcanevek. 1683-tól 1749-ig tizenöt utcanév ismeretes.41 Ezekhez csatlakozik az 1749-ből maradt jegyzék tíz utcaneve, ami Padányi Biró Márton veszprémi püspök adófizetőket feltüntetett összeírásából maradt ránk.42 Az összeírás elrendelése a földesúri adóalap megállapítása érdekében 39 VeML, V.102.b, 1745. november 15. 40 Hungler József: Veszprém településtörténete, 167. o. 41 A tizenöt utcanév előfordulási sorrendben: Vámosi sorompó felé kimenő utca (1693), A veszprémi külső várban az nagy kapu előtt való utca (1712), Horgas utca (1714), Öregh utca (1721), Temető utca (1726), Piarci utca (1728), Varga utca (1731), Hosszú utca (1732), Tobak utca (1732), Kádártai sorompó felé kimenő utca (1740), Tizenháromváros nevű utca (1740), Buhim Völgyi utca (1743), Csorda utca (1744), Nagy utca, a város főutcája (1744), Vásárállás utca (1744)41 Ezen utcák többsége már a középkorban is lakott volt. A város belső területének korai betelepültségét az Öregh és a Piarci utcanév őrzi, és a város más területeit összekötő Hosszú utca és Horgas utca. lásd: Hungler József: Veszprém településtörténete, 168. o. 42 Az összeírás során feltűntetet nevek a következők: In Piatea Varga utza; In Piatea Kádártai Sorompó u.; In Piatea Bohém-Völgye; In Piatea Kühányás u.; Vásárállás u.; Nagy, alit Piarci u.; 16
