Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Hermann István: A pápai iparosok részvétele a város irányításában a 17. században

Hermann István A városban, ebben az időben többféle választott testület működött. Pápa város önkormányzatán kívül, Veszprém megye hatósága, a céhek választott testületéi, mindezek bírói hatósági funkciót is elláttak. Ehhez társult a földesúr, az Ester­házyak úriszéke. A 17. században Pápa város elvileg lehetséges 100 bírójából, 75 évből ismer­jük a város első embereit.24 Ha a pápai bírók társadalmi állását vizsgáljuk, azt ta­pasztaljuk, hogy túlnyomó többségük céhbéli iparos volt. Mindössze öten voltak nemesemberek.25 Közülük egy biztosan szabó mester, többször céhmester volt, egynek pedig az apja volt szabómester. Ismereteink szerint az 1638/39-es év után nem viselte nemesember a pápai bírói hivatalt. A nem nemesi származású bírókból 17 személyről lehet kimutatni, hogy szabó volt a foglalkozása, legtöbbjük többször viselte a céhmesteri tisztet és a szabócéh aktív tagja volt. További két személyt a neve alapján lehet a szabók közé sorolni, egynek, pedig bizonyos a szabó származása. Eszerint a 17. században ismert pá­pai bírók több, mint 60%-a szabómester volt. A fennmaradó 12 főből elsősorban a neve alapján két-két szűcsöt és szíjgyártót, egy-egy borbélyt, csizmadiát, taká­csot, csapót, szappanfőzőt, kovácsot, mészárost és molnárt lehet kimutatni, azaz további tizenkét iparost, céhes mestert találunk a pápai bírók között.26 Vagyis az ismert városbírók 86,8%-a céhbeli iparos volt. A fennmaradó bírók közül a nemesemberek a város földesuraival közeli, familiáris viszonyban voltak. Sán­dor György és Hegyi István városbírók homo novusok voltak,27 sokszor viseltek egykori szabó céhmesterek. Varga Mihály a varga céh szeniorja volt. (Ezt a tisztséget nem említi a céhszabályzat, feltételezhető, hogy kora és tekintélye miatt a korábbi céhmestert tisztelték meg a kifejezéssel.) Tóthi Demeter és Felső Balázs városi illetve megyei jegyző volt. (Felső Balázs fiát, Imrét nobilisként említik. VeML IV. 3/a: I. c. III. 32. és 35.) 24 A pápai bírókra vonatkozó részek Hermann, 1997. alapján készültek. 25 Akik összesen nyolcszor viseltek bírói hivatalt. Hermann, 1997. 84-86. “Mivel még a 17. században sem beszélhetünk a vezetéknevek állandósult használatáról - leg­alábbis a vizsgált mezővárosi polgárság esetében -, bizonyos megszorításokkal következtetéseket lehet levonni a személy megnevezéséből a foglalkozására. Vö. Benczik-Hermann, 2002. 91-92. Az ott közölt statisztikai vizsgálat szerint 1630 és 1660 között mintegy 80%-os biztonsággal voltak a Szabó név viselői szabó foglalkozásúak. (Ebben az időben 316 szabó foglalkozású személyből 251 fő nevében szerepelt a Szabó „vezeték" név.) Érdekes, hogy a városhoz talán leginkább kötő­dő, nagy hagyományokkal rendelkező molnárok mindössze egy bíróval képviseltették magukat a 17. századi névsorban. Ritkán szerepelnek az esküdtek között is, mindössze három molnárral találkozunk, de közülük egy főről tudjuk, hogy Molnár neve ellenére csapó volt a foglalkozása. Társadalmi állásukat tekintve a rendelkezésre álló adatok szerint a molnárok között több volt a nemesi származású. Lakóházaik a szabókkal egyetemben a város „elegánsabb” területein voltak, azaz a tehetősebb polgári réteget képviselték. A molnár céh jóval differenciáltabb szervezet mutat, mint pl. a szabó. A vízmester helyettesének is önálló joghatósága volt. A céh írásbelisége is korábbi időkre nyúlik vissza, mint egyéb céhek esetében. Hermann, 2000. 191. 27 Sándor György külföldön folytatott tanulmányok után, maga szerezte a nemességét, 1622-ben. Hegyi István nemes Rauser Gergely — aki négyszer viselt bíróságot — özvegyét vette feleségül (1625 után), házassága jelentős társadalmi emelkedéssel járt. Nemességét szintén 1622-ben sze­rezte. 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom