Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Hermann István: A pápai iparosok részvétele a város irányításában a 17. században
Hermann István A városban, ebben az időben többféle választott testület működött. Pápa város önkormányzatán kívül, Veszprém megye hatósága, a céhek választott testületéi, mindezek bírói hatósági funkciót is elláttak. Ehhez társult a földesúr, az Esterházyak úriszéke. A 17. században Pápa város elvileg lehetséges 100 bírójából, 75 évből ismerjük a város első embereit.24 Ha a pápai bírók társadalmi állását vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy túlnyomó többségük céhbéli iparos volt. Mindössze öten voltak nemesemberek.25 Közülük egy biztosan szabó mester, többször céhmester volt, egynek pedig az apja volt szabómester. Ismereteink szerint az 1638/39-es év után nem viselte nemesember a pápai bírói hivatalt. A nem nemesi származású bírókból 17 személyről lehet kimutatni, hogy szabó volt a foglalkozása, legtöbbjük többször viselte a céhmesteri tisztet és a szabócéh aktív tagja volt. További két személyt a neve alapján lehet a szabók közé sorolni, egynek, pedig bizonyos a szabó származása. Eszerint a 17. században ismert pápai bírók több, mint 60%-a szabómester volt. A fennmaradó 12 főből elsősorban a neve alapján két-két szűcsöt és szíjgyártót, egy-egy borbélyt, csizmadiát, takácsot, csapót, szappanfőzőt, kovácsot, mészárost és molnárt lehet kimutatni, azaz további tizenkét iparost, céhes mestert találunk a pápai bírók között.26 Vagyis az ismert városbírók 86,8%-a céhbeli iparos volt. A fennmaradó bírók közül a nemesemberek a város földesuraival közeli, familiáris viszonyban voltak. Sándor György és Hegyi István városbírók homo novusok voltak,27 sokszor viseltek egykori szabó céhmesterek. Varga Mihály a varga céh szeniorja volt. (Ezt a tisztséget nem említi a céhszabályzat, feltételezhető, hogy kora és tekintélye miatt a korábbi céhmestert tisztelték meg a kifejezéssel.) Tóthi Demeter és Felső Balázs városi illetve megyei jegyző volt. (Felső Balázs fiát, Imrét nobilisként említik. VeML IV. 3/a: I. c. III. 32. és 35.) 24 A pápai bírókra vonatkozó részek Hermann, 1997. alapján készültek. 25 Akik összesen nyolcszor viseltek bírói hivatalt. Hermann, 1997. 84-86. “Mivel még a 17. században sem beszélhetünk a vezetéknevek állandósult használatáról - legalábbis a vizsgált mezővárosi polgárság esetében -, bizonyos megszorításokkal következtetéseket lehet levonni a személy megnevezéséből a foglalkozására. Vö. Benczik-Hermann, 2002. 91-92. Az ott közölt statisztikai vizsgálat szerint 1630 és 1660 között mintegy 80%-os biztonsággal voltak a Szabó név viselői szabó foglalkozásúak. (Ebben az időben 316 szabó foglalkozású személyből 251 fő nevében szerepelt a Szabó „vezeték" név.) Érdekes, hogy a városhoz talán leginkább kötődő, nagy hagyományokkal rendelkező molnárok mindössze egy bíróval képviseltették magukat a 17. századi névsorban. Ritkán szerepelnek az esküdtek között is, mindössze három molnárral találkozunk, de közülük egy főről tudjuk, hogy Molnár neve ellenére csapó volt a foglalkozása. Társadalmi állásukat tekintve a rendelkezésre álló adatok szerint a molnárok között több volt a nemesi származású. Lakóházaik a szabókkal egyetemben a város „elegánsabb” területein voltak, azaz a tehetősebb polgári réteget képviselték. A molnár céh jóval differenciáltabb szervezet mutat, mint pl. a szabó. A vízmester helyettesének is önálló joghatósága volt. A céh írásbelisége is korábbi időkre nyúlik vissza, mint egyéb céhek esetében. Hermann, 2000. 191. 27 Sándor György külföldön folytatott tanulmányok után, maga szerezte a nemességét, 1622-ben. Hegyi István nemes Rauser Gergely — aki négyszer viselt bíróságot — özvegyét vette feleségül (1625 után), házassága jelentős társadalmi emelkedéssel járt. Nemességét szintén 1622-ben szerezte. 186
