Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhelyi céhpecsétek
Zepeczaner Jenő Ipartársulatok (1879-ben)9 Székelyföldi Városok Iparosok és kereskedők aránya a lakossághoz viszonyítva (%) Ipartársulatok száma Tagok száma Alaptőke (Ft) Csíkszereda 8,91 2 86 752 Kézdivásárhely 28,15 13 313 5011 Marosvásárhely 25,04 20 572 2835 Székelykeresztúr 2 80 300 Székelyudvarhely 23,42 13 578 37064 Sepsiszentgyörgy 14,01 5 230 2689 Összesen: 55 1859 48654 Iparosok összlétszáma a Székelyföldön 13.027 Annak ellenére, hogy céhtörténeti kutatások már a céhek megszűnésével egy időben elkezdődtek Erdélyben is, a tárgyi emlékek és főleg a levéltárakban őrzött források nagyrészt feltáratlanok. A céhtörténetírás kezdő lépését a tárgyi emlékek közlése képezi. „... különös jelentőségre tarthat számot az eszköztörténet szempontjából a kézműves iparok tárgyi céhemlékei, elsősorban a céhpecsétek és behívótáblák, de a céhek edényei, zászlói és ládái is, mert valamennyin a céh jelvényét, címerét ábrázolták. ...a tárgyi emlékeken megjelenített céhjelvények, amelyek sokszor szigorú heraldikai értelemben is címereknek tekinthetők, túlnyomó többségükben a mesterség legjellegzetesebb szerszámait örökítették meg, az ugyancsak elég gyakran előforduló tipikus termék, vagy védőszent ábrázolása mellett. A képekben és szimbólumokban gondolkodó írástudatlan középkor szellemében fakad a vizuális hatást kiváltó jelvények, címerek használata.”9 10 A székelyföldi céhpecséteken és más céhemlékeken a nyugati világban megszokott szerszámok és termékek jelennek meg, sokszor sajátos, helyi megfogalmazás9 Kozma, 1879. 309,316. I0Nagybákay, 1967. 171. 94
