Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhelyi céhpecsétek
Zepeczaner Jenő Székelyudvarhelyen 1820-ban jegyzik fel: „ Vágynak a városon nagyobb kereskedőboltok 5, apróbb boltok 22, vasáruló boltok 2, borbélyműhely 2. Mesteremberek többnyire lakosai, kiknek vágynak céhei: l-o. csizmadia, 2-o. talpkészítő tímár, 3-0. kordovány készítő tímár, 4-o. szabó, 5-o. szőts, 6-o. kalapos, 7-o. kovács, lakatos, 8-o. szígyártó, 9-o. kőmíves, lO-o. mészáros céhok, ll-o. két szappanyfőző, 12-o. egy takács és 13-o. sok ács mesteremberek, 14-o. serfőző három. ” Ugyanakkor Kézdivásárhelyről íiják: „Emellett vágynak ezen helységben céhek, úgymint: csizmadia-, tímár-, szőcs-, szígyártó-, fazakas- és mészároscéh. ... Úgyhogy összesen ezen helységbe tanáltatnak 300 mesteremberek. ”6 7 Székelyudvarhely város kézműiparát a református kollégium professzora, Szigethy Gyula Mihály is megemlíti város leírásában: mesterségek e Városban is nagy szorgalommal folytattatnak: a Fazekasok, Tímár-Vargák, Szabók, Szűtsök, Tsíszárok, Lakatosok, Csizmadiák, Mészárosok által ezeknek a Czéhek a következendő rendei állíttatott - fel, s Fejedelmi Privilégiummal mégis erö- síttetett, — a Fazekasok Czéhe 1572-be, Tímár-, Varga-Czéh 1584-ben, a Szabó, Szűts, Lakatos, Csíszár-Czéhek 1613-ba, a Szűtsök elválva a Szabóktól különös Czéhet állítottak-fel 1628-ba, a Mészárosok Czéhe 1630-ba, a Csizmadia-Czéh 1635-be, később időben állíttatott-fel a Kalapos- és Szappanyos-Czéh. Sok mesterségek híjával van még e város, mert nincs benne Réz-, Ezüst-, Arany-míves, nincs Gombkötő egynél több. Vágynak Fésű-csinálók, Asztalosok és legújabban telepedett ide két Takáts, kiknek sok munkájok jár, ...A Kalmárok s Botosok társasága kezdődött 1683-ban.”1 A Székelyföldén a kora újkorban három jelentősebb kézműipari központ alakult ki: Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely. A 16. század második felében, a székely társadalom gyökeres átalakulásának évtizedeiben kezdődött el a kézműves mesterek céhekbe szerveződése. Kivételt csak Maros- vásárhely képezett, ahol az első céh, a mészárosoké, 1493-ban alakult, majd a nyerges-szíj gyártó (1513) vegyes céh, szabók (1514) és a szűcsök (1520) céhe jött létre. Nehéz megállapítani minden esetben a céhek működésének kezdetét. Ezt megakadályozzák a szórványosan fennmaradt források szűkszavúsága és a kutatások elégtelensége. 6Udvarhelyszék, 2001. 158. 7 Szigethy, 1828. 1755. 92
