Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Pál-Antal Sándor: Ipartörténeti kutatások és források Erdélyben

Pál-Antal Sándor

MOLNÁR ISTVÁN: Szita- és rostakéreg készítése Kőrösön (Kovászna megye). . Aluta. 1., 1969, 291-308.

MOLNÁR ISTVÁN: Faforgácskalap kötése a Kovászna megyei Kőrösön (Újabb keletű falusi kismesterség). Aluta. 2., 1970, 1. kötet, 331-366.

MOLNÁR ISTVÁN: A kő feldolgozása Kézdipolyánban (Kovászna megye). Aluta, 3., 1971, 347- 377.

MOLNÁR ISTVÁN: Acsemátoni köleshántoló malom. Aluta. 10-11., 1978-1979, 217-231.

MOLNÁR MIKLÓS: Az iparfejlesztés kérdése Erdélyben 1848 előtt. In Gazdaságtörténeti Tanulmányok. 5., Bukarest, 1957.

MÓZES TERÉZ-FLORESCU, FLOREA BARBU: Ceramica populará din regiunea Crifana.

Arta populará din regiunea Crifana. (Népi kerámia a Körösök vidékén. Népművészet a Körösök vidékén.) 1. Oradea, 1967, 362 p. (Francia, orosz, angol és német kivonat.)

MÓZES TERÉZ: Ceramica populará din Bírsa - Die Bauemkeramik in Birsa (A barcasági népi fazekasság.). Cibinium. 3., 1969, 131-139.

MÓZES TEREZA: Considerapi privind istoricul oláritului din Oradea. (Adatok a nagyváradi fazekasság történetéhez.) Biharra. 10., 1982, 127-155.

MURE§AN, AUGUSTIN. Tipare §i impresiuni sigilare reprezentánd breslele din Cri$ana §i Mara- mure'5 (sec. XVI-XIX). (Körös vidéki és máramarosi céheket jelképező pecsétnyomók és pecsétlenyomatok a 16-19. században.) Studia Universitatis Babes Bolyai. Series Historica. 45. évf., 2000, fasc. 1-2., 15 46.

MURE$AN, AUGUSTIN. Douä tipare sigilare ale breslei croitorilor din Oradea. (A nagyváradi szabócéh két pecsétnyomója) AUDO - istorie fi arheologie. 10., 2000, 61-64.

MURE§AN, AUGUSTIN: Sigilii ale breslelor din Pecica pe un document din 1854 - Sceaux des métiers de Pecica sin* un document de 1854. (A pécskai céhek pecsétjei egy 1854. évi iraton.)). Ziridava. 22., 2000, 375-383.

MURE§AN, AUGUSTIN: Tipare §i impresiuni sigilare reprezentánd breslele din Cri:>ana §i Ma- ramure§ (sec. XVI-XIX.) (a Kőrös vidéki és Máramarosi céheket bemutató pecsétnyomók és lenyomatok.) Studia Universitatis „Babey-Bolyai". História, Cluj-Napoca, 45,2000, nr. 1-2, 15^46.

MUSCÄ, ELENA: Centml de olari Tihäu (jud. Sálaj), (Tihó (Szilágy megye) mint fazekas központ.) Acta Musei Porolissensis, 19., 1995, 121-126.

MUSCÄ, ELENA. Considcrapi generale asupra me$te§ugurilor säläjene. (Általános értékelés a szilágysági kézművességről.) Marisia. 26., 2000, 203-218.

MUSCÄ, ELENA: Aspecte privind rolul §i implicarea breslelor din Zaláu in via(a urbei. (Képek a zilahi céhek szerepéről és a város életében való részvételéről.) Marisia, 27., 2003, 253-262.

MUSCÄ, ELENA: Documente ale breslelor din Zaláu. (A zilahi céhek iratai.) Acta Musei Porolissensis. 17., 1993,207-218.

MUSCÄ, ELENA: Me$te§ugarii záláuani §i locul lor in structurile administra(iei publice locale. (A zilahi kézművesek és a város közéletében betöltött szerepük.) Acta Musei Porolossen- sis. 25., 2003, 325-332.

MUZSNAY ÁRPÁD: Tacsi gyékényesek. Falvak Dolgozó Népe. 30. évf., 1974, 46. sz., 3.

MUZSNAY ÁRPÁD: Utódra várva. Falvak Dolgozó Népe. 34. évf., 1977, 39. sz., 7. (Vesszőfonás, Szatmárudvari, 1 fotó)

MUZSNAY ÁRPÁD: Újit-e a megújult vámosfalusi kerámiaműhely. Falvak Dolgozó Népe. 35. évf., 1979, 23. sz., 4. (és 2 fotó.)

N. SZABÓ MAGDOLNA: Szalmakalap egykor és ma. Adatok a Székelyföld szalmafeldolgozó háziiparához. Acta — 2006. 3. kötet, 53—72.

NAGY B. ISTVÁN: Háziipar - kihelyezett ipar. Falvak Dolgozó Népe. 35. évf., 1979, 3. sz., 6.; 4. sz., 6.; 5. sz., 2.

NAGY LÁSZLÓ: Adalékok a nagykárolyi és környékbeli falvak kovácsmesterségéhez. Szabolcs- Szatmári Szemle, 3. évf., 1991, 316-324. p.

72