Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Pál-Antal Sándor: Ipartörténeti kutatások és források Erdélyben

Pál-Antal Sándor

GOLOGAN, NICOLAE: 1850-1935. Camera de Comerţ şi Industrie din Braşov în anul 1935.

(1850-1935.) (A Brassoi Kereskedelmi es Iparkamara 1935-ben. 1850-1935.) Braşov, 1936, 187 p. şi 14 pl.

GOLLNER, CAROL: Câteva referiri la dezvoltarea manufacturilor din Transilvania în anii 1760- 1780. (Nehâny utalâs az erdelyi manufakturâk fejlodesehez 1760-1780 kozott.) Studii. Revista de Istorie. 1973, nr. 2. 349-352.

GRAF, RUDOLF: Informaţii documentare despre uzinele din Reşiţa. 1814-1815. (Dokumentâris ertesiilesek a resicai iizemekrol. 1814-1815.) Banatica, 9., 1987, 399-407.

GRAF, RUDOLF-ZABERCA, VAS1LE M.: Informaţii despre mineritul şi metalurgia bănăţeană de la mijlocul veacului al XlX-lea. (Adatok a bânăti bânyâszatrol es kohâszatrol a 19. szâzad kozeperol.) Banatica, 10., 1990, 297-309.

GROMEN, ARTUR: Characteristische Ziige der siebgenbiirgische Textilindustrie. (Eine Mono- graphie) (Az erdelyi textilipar sajătossâgai - Egy mongrâfia), Bochum-Langendreer, 1935, IX. + 94 p., 4 ill.

GROSS, LIDIA: Bresle şi confrerii în Clujul medieval (sec. XIV-XVI). (Cehek es jotekonysâgi egyletek a kozepkori (14—16. szăzadi) Kolozsvâron In: Oraşe şi orăşeni /Vărosok es văroslakok, Cluj-Napoca, Argonaut, 2006, 394-403.

GROSS, LIDIA: Primele „fraternităţi” ale calfelor din Transilvania (1463-1484). (Az elso sege- degyesuletek Erdelyben (1463-1484) Anuarul Institutului de Istorie «George Bariţiu» din Cluj-Napoca, Series Historica, 43.., 2009.

GUY MARICA, VIORICA-POPA, LIANA-SEBIŞAN, CORINA. Der Teilungsbrief des Goldsch- mieds Paulus Schirmer. (Paulus Schirmer aranymuves osztozo levele) Forschungen zur Volks- undLandeskunde. Sibiu, 40., 1997. 1—2. sz., 157-166.

GUNDISCH, KARL: Der Industrieort Heltau. (Nagydisznod ipartelep.) Ostland, Hermannstadt, 1919, 20. sz., 15-20; 2. sz., 245-253. Klnym. Hermanstadt, Kraft 1920, 15 p.

GUNDISCH, GUSTAV: Der Hermannstâdter Bildhauer und Steinmetz Elias Nicolai. (Anagyszebe- ni szobrâsz es kofarago Elias Nicolai.) In. Giindisch G., Kelin A., Krasser H., Streitfeld Th.: Studien zur Siebenbiirgischen Kunstgeschichte. Bukarest, Kriterion Verlag, 1976, 215-255.

GYÂRFÂS TIHAMER: A brassoi otvos cehmesterek konyve. Szăzadok 43. evf., 1909,3. sz. 232-239.

GYÂRFÂS TIHAMER: Regi harangok es harangontok. Batthyaneum. 1. evf., 1911, 100-106.

GYÂRFÂS TIHAMER: Hazai otvoscehek regi pecsetjei. Muvelodesi es Kdnyvtări Ertesito. 1911.

GYÂRFÂS TIHAMER: A brassoi dtvdsseg tortenete. Muvelodestorteneti monogrâfiâk. 1. kotet. Brasso, 1912, 362 p.

GYULAI, PAUL: Despre începuturile fabricării maşinilor agricole la Cluj. (Akolozsvâri mezogaz- dasâgi gepgyârtâs kezdeteirol.) (sec. XVIII-1881). Studia Universitatis Babeş-Bolyai Cluj. Series Historica. 13. evf., 1968. fasc. 2., 89-101.

* * * Hutăsuvegek Sepsibiikszddon - az iskolai gyujtemenyben - Sticle de glăjărie la Bixad - în colecţia şcolii. Szoveg Demeter Eva, foto Papucs Andrâs, Szekely Nemzeti Muzeum Alapitvâny, Sepsiszentgyorgy, 2006. (negybe hajtott leporello).

HAÂZFERENC: I/<7va/-/!c/y.<>'ze/:i/ames'ter.vege^(szerk. VcresPcter), Litera-Veres, Szekely ud varhely, 2007, 93 p.

HAJAS ISTVÂN: Kosârfonok, seprukotok - es a milliok. Falvak Dolgozo Nepe. 35. evf., 1979, 26. sz., 5. (Arad m.)

HAJAS ISTVÂN: Van meg jocskân mit menteni. Falvak Dolgozo Nepe. 30. evf., 1974. 23. sz., 5 (Kâdâr Dombi Mozes butorfesto es Papp Ferenc fafarago, Homorodszentrmârton.)

HARK6 J6ZSEF: Adatok a bibarcfalvi (Kovâszna megye) borvizipar fejlodesehez. Aluta. L, 1969. 275-280+1 lep.

62