Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Pál-Antal Sándor: Ipartörténeti kutatások és források Erdélyben
Pál-Antal Sándor Ipartörténeti kutatások és források Erdélyben A z erdélyi ipartörténet kutatások historiográfiája mindmáig feldolgozatlan. E hiányosság mérséklés késztetett a jelen írás megfogalmazására. Az erdélyi ipartörténeti kutatások kezdetei másfél évszázados múltra nyúlnak vissza. Az első általam ismert írás egy román nyelvű nyomdatörténet 1838-ból, amely csak 1995-ben látott napvilágot. Tulajdonképpeni első kézműipari írásként Heinrich Wittstock munkája tekinthető, aki 1864-ben elkészítette a besztercei céhek 16. század előtti ipartörténetét.1 Következett Finály Henrik tanulmánya, aki az Erdélyi Múzeum - Egyesület 1868-1870. évi évkönyvében közli a kolozsvári ötvös-céh 1473. évi szabályait, illetve Jakab Elek Kolozsvár történetével, ahol több céhtörténeti vonatkozású adatot közöl. Ezután, 1878-tól már rendszeresen kezdenek megjelenni céhtörténeti, iparművészeti, pecséttani témájú írások, magyar és német nyelven, részben erdélyi, részben budapesti kiadványokként. 1878-ban jelenik meg Petelei István cikke a Századokban, marosvásárhelyi céhek házi szokásairól, valamint Deák Farkasé az Archeológiái Értesítőben néhány céhpecsétről. Ezeket követte Friedrich Teutsch (1880.) és Wolfgang Sigerius (1884.) tanulmánya a nagyszebeni, illetve a szász aranyművesekről. Ezután 1918-ig, az impérium-váltásig több tanulmány foglalkozik a brassói, székelyudvarhelyi, medgyesi, nagybányai, dévai és kolozsvári céhekkel. Találunk köztük céhlevél ismertetőket, és teljesebb tartalmúakat is. A kedvenc témák, az ötvösök (aranyművesek), csizmadiák, szabók, harangöntők története. Ugyanebben az időben megjelennek az átfogó jellegű írások is. Gottfried Daichendt munkája a 17. századi erdélyi rézműves céhekről 1886-ban, Szádeczky Lajosnak akadémiai székfoglaló írása a céhek történetéről Magyar- országon (1889.), Metzl Oskamak az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században. (1892.) Szellemi G. a Nagybánya és vidéke fémbányászatáról 1894-ben, Ferenczi Zoltán írása a kolozsvári nyomdászat történetéről, 1899-ben, Ürmösi Lajosé a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara történetéről 1898-ban, Naményi L-é a nagyváradi nyomdászatról 1902-ből. 1906-ban közöl'Wittstock, 1863/64. 39
