Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: Egy utópia története
Egy európai története tó bizottság határozatot hozott arról is, hogy „a bányákban történő fizetés napján és az azt követő napokon kizárólag sör és málnaszörp kerüljön kimérésre”.19 1955-ben a tanács megtiltotta, hogy az italmérésekben hétköznapokon és ünnepnapokon este 10 óra után szeszes italt szolgáljanak ki, szintén tiltották a hangos kiabálást és az éneklést az utcán.20 Úgy tűnik a fenti szigorú iszákosság-ellenes rendelkezések nem értek el eredményt, mert a községi orvos beszámolója szerint még 1956-ban is sok volt az alkoholista. Czetli Ignác vb tag felháborodottan azt kérdezte a körzeti orvostól, hogy „az alkoholisták ellen lehetne e valamit tenni, valami gyógyszert alkalmazni, minek hatására leszoknánk az ivásróF'.2' Az italozás mellett a bűnözés is elharapózott a lakótelepen. Az egész településre vetítve a kisebb bűncselekmények 50%-át követték el a bányásztelepen. Jellemző volt a lopás, a rablás és a testi sértés. Kirívó esetként előfordult a tiltott szerencsejáték és a feketevágás is. Az italozás és duhajkodás mellett a lazuló erkölcsi normák is felkeltették a tanács figyelmét. A nemi betegségek ellen a közegészségügyi rendelkezések mellett jogi eszközökkel is felléptek. A kétes hirü vagy erkölcsileg kifogásolható életet élőket rendőri felügyelet alá helyezték. A bányához köthetően voltak azonban pozitív, a szabadidő kultúrált eltöltését szolgáló lehetőségek is. Minden munkásszállón kézikönyvtárat rendeztek be, ami a dolgozók önképzését szolgálta. Lehetőség volt a községi könyvtár használatára is, és a tröszt támogatásával működtek sportegyesületek is. Az 1953-ban meghirdetett új gazdaságpolitika után az ipari beruházások lendülete megtört, csökkentek a beruházásra fordítható összegek. Az MDP KV kimondta: , gyökeresen megkell változtatni a párt gazdaságpolitikáját, csökkenteni kell az iparosítás ütemét, s mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésének ütemét, felül kell vizsgálni a népgazdaság fejlesztési terveit s ennek kapcsán a beruházásokat".21 22 A kevésbé fontos perifériális építkezések véglegesen leálltak. Ennek a folyamatnak lett az áldozata az új bányászváros is. A lakótelep további építése elmaradt, már csak a parkosítás és a közművesítés befejezésére futotta a lendületből. Az 5000 lelket befogadni képes bányászlakótelep soha nem épült meg. Ezt a tényt a helyi tanács csak nehezen tudta elfogadni. Bántotta őket, hogy egyszeriben nem jut pénz a fejlesztésekre, helyzetükbe nem akartak beletörődni. 1954 elején azzal a kérdéssel fordultak a megyei tanácshoz, hogy milyen eljárást kell lefolytatniuk ahhoz, hogy előbb a kiemelt község címet kapják meg, majd utána várossá válhassanak. A megyei tanács válaszában értesítette Bodajkot, hogy ha a feltételek adottak, akkor a járási és a megyei tanács határozata után a minisztertanácsjóváhagyásával lehet valamely települést várossá nyilvánítani. Elsődleges "* FML XXIII. 721. b) 1953. november 1. 20FML XXIII. 721. a) 1955. május 31. 21 FML XXIII. 721. b) 1956. augusztus 28. 22 Petö-Szakács, 1985. 243. 349
