Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Cseh Fruzsina: Újabb 20. századi források a kerékgyártó mesterség ipartörténetéhez
Újabb 20. századi források a kerékgyártó mesterség ipartörténetéhez ve. 1958 júliusában tanuló szerződtetési és útiköltség 250 Ft, majd „tanuló után SZTK fizetés” decemberben és 1959 januárban 120 Ft és 44 Ft. Ezután nem találunk tanulóra utaló adatokat, feltételezhetjük, hogy a mester nem írta fel minden hónapban ezeket a költségeket. Az 1959 júliusában, 1960 augusztusában és 1962 januárjában a kisiparos újságért fizetett összegre (12 Ft) vonatkozó bejegyzések a mesterség kutatásának egy további lehetséges forrására hívják fel a figyelmet. Ez az adat ez esetben további forrással egészült ki: a bognár fiától apja emlékei közül néhány, a szakmát megemlítő, népszerűsítő, napilapban megjelent, kivágott és gondosan eltett újságcikket is kaptam, mindez együtt árulkodik a bognár hivatástudatáról, mesterségéhez való viszonyáról. Ebben az esetben különösen szerencsés, hogy épp a ragályi bognár pénztárkönyvében vannak olyan adatok feltüntetve, amelyekre nem volt lehetőség rákérdezni. 4. A pénztárkönyvek forrásértéke Az általam elemzett pénztárkönyvek semmi esetre sem tekinthetők bármilyen jellegű kutatás alapjául szolgáló önálló forrásoknak, hiszen hitelességük az elvégzett munka mennyiségét, a munkafajták arányát és a nyersanyagok forrását illetően esetenként megkérdőjelezhető, mindamellett, hogy ennek oka - ahogy már említettem - érdekes adalék lehet az ipartörténet vizsgálata során. Hasznos információkat nyújtanak viszont ezek a füzetek a bognárok tevékenységi köréről, a megrendelők lakhelye alapján a vonzáskörzetről, az elkészített termékek árairól (amelyek az iparhatóság által megszabottak voltak). A bevételek révén bizonyos mértékben összehasonlíthatjuk a bognáripar gazdasági és presztízsértékét más mesterségekkel, a kiadások pedig segítenek évszámhoz kötni a technikai fejlődésben bekövetkező változásokat, ugrásokat, szerencsés esetben adatokkal szolgálnak a bognár életviteléről, szakmájához való viszonyáról. A pénztárkönyvek felhasználása során mindenképp figyelembe kell venni a dolgozatban már említett egyéb forrásokat (statisztikák, szabályozások, rendeletek, szóbeli közlések, helytörténeti adatok, iparos újságok, stb.). 329
