Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Domonkos Ottó: Az ipari rajziskolák mintalapjai
AZ IPARI RAJZISKOLÁK MINTALAPJAI Rajziskola helye Alapítási év Első jelentési évek Mintalapok száma Erdélyi Kancellária 1783 Fiume 1781? Zágráb 1781 Igazi lendületet és szervezettséget az 1783-ban a rajzoktatásról szóló rendelet végrehajtási utasításának megjelenése és szétküldése adott az iskoláknak, gyarapodott az oktatók száma, a céhes inasok és legények részvétele az oktatásban. A kötelező rajzoktatás és vizsga kötelezettség azokra az iparágakra terjedt ki, amelyek az egyházi, főúri, városi polgári építményekben dolgoztak, azok belső berendezését, díszítését végezték, maguk is a polgári rendbe emelkedhettek, elősegítették általában a polgárosodást a városokban, mezővárosokban és falvakban is az évtizedek, évszázadok során. A kötelező rajzoktatásban részesülő szakmák: ács esztergályos mechanikus arany- és ezüstmüves fazekas rézmetsző aranyozó festő, mázoló rézműves asztalos földmérő stukkátor bádogos kályhás szíjgyártó és nyerges bányász kárpitozó szobrász bognár kertész tapétázó ékszerész kocsigyártó térképész építész kőfaragó vésnök építőmester lakatos A mintalapok egy részét, a rajzolás alapelemeit, idomait, oszloprendjeit, a Helytartótanács, illetve a tanügyi főigazgatóságok küldték meg az iskoláknak. Másrészt serkentették a tanítókat, tanárokat - akik többnyire festőművészek, szobrászok voltak - saját mintalapok készítésére és bemutatására. Ennek megfelelően igen hullámzó a fennmaradt emlékanyag színvonala, mennyisége. Ezen túl metszetsorozatokat, árukatalógusokat is beszereztek a 19. század második felében. A mintalapok, inas, legény- és remekrajzok széles körét az iparművészet történetét kutatók - Szabolcsi Hedvig, Batári Ferenc, Stemegg Mária-módszeresen használták. A 20. században a helytörténetet, illetve a pedagógia történetét kutatók egész sora publikált dolgozatokat az egyes rajziskolák működéséről. Élen járó volt az ilyen jellegű munkák közlésében a Magyar Rajzoktatás, valamint a 317
