Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Sütő István: A bútorfestő és fafaragó Sütő család népművészeti tevékenységéről és történetéről
A BÚTORFESTŐ ÉS FAFARAGÓ SÜTŐ CSALÁD NÉPMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÉS TÖRTÉNETÉRŐL Az említett József fia volt Pál, unokája pedig az az István, aki 1754-ben rávéste nevét a fenti márványlap hátoldalára. István fiára, harmadik Józsefre utal egy 1758-as felirattal rendelkező gyalu. A „kutyafejes” gyalu 1758-ból Harmadik József fia volt Antal, kinek idejében, 1773-ban épült a Sütők mai portája. Csak érdekességként említem meg, hogy a ház falainak átlagos vastagsága 50 cm, az egyik gerendáján pedig szerepel az építés éve, 1773. Sütő Antaltól kezdve, ahogy dr. Kós Károly fogalmaz, „a hagyomány biztos talaján járunk."'0 Antal és testvére, negyedik József, valamint ennek fiai, János (második), István (második) és Ferenc mind bútorfestő-asztalosok voltak. Sütő István (második) 1810-ben született, ő készítette az 1830-as évszámmal ellátott alapgyalut. Sütő István szépapám Gál Sándor parancsnoksága alatt zászlótartóként részt vett az 1848-49-es szabadságharcban és forradalomban. Ahogy dr. Kós Károly leirja, „mint kiváló asztalos Gábor Áron erdőfülei ágyúöntő műhelyéhez osztják be műasztalosnak." Sütő István testvére, János (második), és János fia, József (ötödik), ugyancsak folytatták a családi hagyományt Vargyason. A családi fáma tud még néhány, a Sütők vargyasi virágtövéről távolabb hajlott oltóágról. Egyik ilyen vándor-mester ősről egészen biztosat tudtam meg Vargyasi id. br. Daniel István és felesége Pekrovinai gr. Pekri Polixéna végrendeletéből 1746-ból: „ Vannak ezek felett más paterno aviticum bonumok is úgymint a vargyasi curiához tartozó székelyföldi jószágok és n. Belső Szolnok vármegyében Alsóhagymás nevű faluban 24 ház jobbágyból álló portió, melyek mindazáltal, minthogy natura devolutionis sua csakfiú ágat illetnek, annakokáért azok maradnak István fiúnknak, a Vesszősen megtelepedett, de vargyasi jószágból való ud- 10 10 Kós, 1972. 307
