Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Sütő István: A bútorfestő és fafaragó Sütő család népművészeti tevékenységéről és történetéről

A BÚTORFESTÖ ÉS FAFARAGÓ SÜTŐ CSALÁD NÉPMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ÉS TÖRTÉNETÉRŐL

rágóson kifaragott kapu lábakra erigaltatott Galambugos kapu alatt, mely kapu lábaknak felső részeit által kapcsoló gerendán Hlyen írás olvastatik:

Una est indubiave mihi medicina Jehovae

Cor patrium, os verax, omnipotensque manus.

Az említett gerendának közepire vagyon szépen kifaragva az Família Czimere, t. i. egy által ütött nyakú hattyú, cum Literis superscriptis: D.P.A. 1715."

Egyértelmű tehát, hogy a vargyasi Daniel család uradalma két székelykapuval is rendelkezett már a 18. század elején.

Székely Nemzeti Múzeum udvarán (Sepsiszentgyörgyi megtekinthető egy Csík vidékéről származó székelykapu 1761-ből, ennek szerkezete pedig szinte teljesen megegyezik a mai keresztkötőgerendás székelykapukéval, így biztosak lehetünk abban, hogy a Dániel kastély körüli kapuk hasonlóak voltak a mai erdővidéki keresztkötőgerendás kapukhoz.

A keresztkötőgerendás székelykapu három kapulábból (néhol kapubálványoknak, vagy kapuzábéknak is nevezik ezeket), a vízszintes elhelyezésű keresztkötőgerendából, a galambbúgból, a gyalogbejáró feletti tükörbetétből, hónaljkötésekből, kis és nagy nyílókból tevődik össze, a galambbúgot pedig zsindelytető védi.

A kicsi székelykapuk, vagy gyalogkapuk ugyancsak három kapuzábéból (kapubálványból) állanak, de a kontyfa csak a gyalogbejárót képező két kapulábat köti össze. Ezen általában galambbúg is volt, akárcsak a nagy kapukon.

Gyalogkapu a vargyasi kántori lak előtt, felirata:

301