Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Gábor Ildikó: Iparosélet Kecskeméten a dualizmus korában
Gábor Ildikó család anyagi helyzetén túl sokat elárulnak a családi körülményekről és az ipar családon belüli folytatásáról is. Ági Mihály kovács iparos, egyetlen vagyonát — a kovácsmesterséghez tartozó eszközeit - fogadott fiára, Sárközi Imrére hagyta, mert ő, a mester munkaképtelenné válása óta, szorgalmas munkájával gondoskodott róla.66 S míg Ági Mihálynak a fogadott fia mellett is jó sora volt, addig az özvegy- gyé vált Szakállas Mihályról saját gyermekei sem gondoskodtak: „ámbár őket szegény sorsomhoz képest segítettem, megfelejtkezve fiú kötelezettségükről a segítség helyett, mint éltes atyjukat, hol egyik, hol másik gúnyos illetlen szavakkal naponként illetni nem átallott...”67 A faragómester másodszor is megnősült, de a gyermekeinek kegyetlenkedése még ekkor sem ért véget: „minden legkisebb házi ingóságokat, miket édes anyjuk utáninak lenni elismertek, valamint annak idejében szerzett szerszámaimat, mely a faragó mesterséghez kívántatott, össze szedték és a legjobb darabot ki, ki kívánsága szerint apránként elhordta (...) én is egy két darab szerszámot szükségem fedezése végett a piaczra árulás végett kivittem: oda is azonnal István fiam kijött, és mindig ott volt, s mihelyt egy darabot eladtam, azonnal fele árát elvette. ”68 Később látása már annyira megromlott, hogy munkaképtelenné vált. Ekkor gyermekeihez fordult, de azok elutasították, sőt: „a legilletlenebb szavakkal több ízben útfélen, ha templomba mentem, vagy jöttémkor valamelyikkel össze találkoztam illettek: de a többi gyermekeim között István fiam leg többet megbántott: kiknek illetlen szavait ide jegyeztetni nem kívánságom, a borzadás tekintetéből,”69 Az idős mester ezek után, természetesen második feleségére hagyta vagyonát, gyermekei kizárásával. Dankó László kőfaragó - szépapám -, mivel betegségében ápolói leánya Dankó Mária és annak férje, ifj. Székely Sándor voltak; és betegsége nemcsak fáradozást jelentett, de anyagi terheket is rótt a fiatalokra, ezért őket nevezi meg egyedüli örököseinek, kikötve, hogy a köteles részt fizessék ki készpénzben fiföld és 2 hold szőlő In.: BKMÖL VII. 154. 264/1875. Szabadi József: széktói szőlő fele és egy ház In: BKMÖL VII. 154. 152/1876. Katona István: máriahegyi szőlő, Szarkásban lévő erdő és egy ház In: BKMÖL VII. 154. 290/1876. Úri János és felesége: 65 útból álló szőlő In: BKMÖL VII. 154. 713/1876. Cselényi Mihály és Srankó Júlia: máriahegyi szőlő és ház In: BKMÖL VII. 154. 363/1877. Bakó Mihály és Faragó Julianna: ballószögi erdőföld, öreghegyi szőlő és egy ház In.: BKMÖL VII. 154. 455/1877. Szappanos Sándor: szentkirályi és úrréti földek, Budai-közbeli szőlő és egy ház In.: BKMÖL VII. 154. 751/1878. Zana Péter: 3 úrihegyi szőlő fele, egy ház fele és a Lisztes-közön egy ház In.: BKMÖL VII. 154. 389/1881. Kocsák Sándor: 2 széktói szőlő, a Budai-közön másfél vékányi föld és egy ház In.: BKMÖL VII. 154. 838/1882. Franczia-Kiss József: Városföldön 16 hold szőlő és egy ház In.: BKMÖL VII. 154. 323/1885. 66 BKMÖL IV/1609 t. 6. d. 1867/40. 67 BKMÖL IV/1609 t. 6. d. 1868/92. 68 BKMÖL IV/1609 t. 6. d. 1868/92. 69 BKMÖL IV/1609 t. 6. d. 1868/92. 290
