Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Gábor Ildikó: Iparosélet Kecskeméten a dualizmus korában
Gábor Ildikó A kecskeméti mesterek tekintélyét jelzi, hogy bekerültek a törvényhatósági bizottság választott és - kisebb számban - virilis tagjai közé, részt vettek a gazdasági és adóügyi állandó bizottságok, illetve az egyházak világi testületéinek munkájában is. Az egyleti életben való nagyarányú részvételükkel (gondolok itt a dalárdákra, a tűzoltóegyletre, Polgári körre, Római Katolikus Legényegyletre), a különböző rendezvényeikkel és estélyeikkel a város társasági életének meghatározói, formálói voltak. Az iparosok is szerepeltek a bűnügyi krónikákban, az újságok és a kapitányi iratok mutatják, hogy büntettek elkövetői és szenvedő alanyai is voltak. Kovács Sándor kocsmájában néhány csizmadialegény és egy kupec a kártyán csúnyán összeveszett. A járőröző tizedes elkobozta a pénzt, s azt kérte a kapitányi hivataltól, hogy feddjék meg a kocsmárost, mert „ojan Szilagyi Imre forma legények járnak oda a’ ki dolgozni nem szeret(,)ők is azt gondolják, hogy megélnek belőle és még a korcsmáros maga ád nekik pénzt.”55 Azonban a rend őrei sem álltak mindig a helyzet magaslatán, egyikük részegségében „az egész rendőri resztungot egy Rogó István nevű tímárlegényre ráadta és elmentek mulatni a 4-dik tizedben.”56 Galló Pál csizmadiasegéd és három cipészsegéd az utcán összeverekedett, ezért a vétek súlyossága szerint 10, 5, illetve 2 Ft-ot kellett fizetniük, mivel egyiküknek sem volt pénze, ezért 24 órás elzárásra ítélték.57 Az egyik kocsmában egy alvó péksegédtől 9 Ft-ját, valamint 20 Ft értékű ezüstóráját saját társa lopta el, és a zsákmánnyal együtt megszökött.58 A Kecskeméti Lapok arról számolt be, hogy „a város legforgalmasabb helyén, az evangélikus bazárépület mellett, Körmöczy Ede mészáros üzletében vakmerő tolvajok jártak.”59 A mester, szerencsére az aznapi bevételt hazavitte, csak 70 ko- ronányi aprópénzt hagyott a pénztárban, amelyet a tolvajok el is emeltek. Áldozatkészségről tett tanúságot Tóth Ferenc lakatos és segédje, amikor a szomszéd házának lángokban álló nádtetejét eloltották és így megmentették az ottlakók életét és értékeit.60 Betegség esetén általában otthon gyógyíttatták a beteget, a szegényebbek felekezeti és polgári kórházba kerültek. A Kecskeméten inaskodó kiskunmajsai módosítás”, „A magyar ipar védelme”, „Nő az iparban”, „Ipar és hazafiság", „A külföldi iparpártolás”. In.: Kecskeméti Lapok, 1904. júl. 31. 1-2.; Uo., aug. 3. 1.; Uo., aug. 14. 4.; Uo., aug. 19. 1-2.; Uo., szept. 7. 1-2. 55 BKMÖL IV. 1915/a 3017/1872. 56 BKMÖL IV. 1915/a 3059/1872. 51 BKMÖL IV. 1915/a 517/1873. 58 Kecskemét, 1874. júl. 19. 3. 59Kecskeméti Lapok, 1905. febr. 7. 3. “Kecskemét, 1873. ápr. 13. 4. 288
