Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Gábor Ildikó: Iparosélet Kecskeméten a dualizmus korában

GAbor Ildikó

csavargóit és koldult, 1873-ban Nagykanizsa mellől fordították vissza, Veszprém városában kórházban kezelték, majd mint elmebeteget, járművön - szoros őrizet mellett - szállították Budára. Utoljára 1878-ban fordult Kecskemét város tanácsához útlevélért, azonban ezt megtagadták, mert „nevezett elmebeteg - utazási mániában szenved - s ha külföldre mehet, munka nélkül csavarog, s mint ilyen haza kisértetik, vagy betegen kórházba kerül, s a város házi pénztára méltatlan teherrel rovatik meg.’’'’

Bastoria József gyászjelentése

A levéltárban a mesterlegények könyvéből17 egyetlen kötet maradt fenn, az 1865- 66-os évekből. A legfiatalabb vándorlásban lévő a 14 éves Józsa Sándor csizmadia, a legidősebb Molnár Ferenc 62 éves festő volt, mindketten egy évig dolgoztak kecskeméti mestereknél.18 Érdekes megjegyezni, hogy a nyomdászsegédek is szinte kivétel nélkül 40 felettiek, a saját nyomda felállításának hatalmas költsége és az engedély nehézkes megszerzése okozhatta, hogy - a könyv tanúsága alapján - 40 és 60 éves koruk között is vándorlásra kényszerültek.

A legérdekesebb városba érkező mesterlegény Matteo Capetti aki 21 évesen a svájci Minusióból érkezett 1859. március 1-jén Kecskemétre. Hat éven át Bastoria Józsefnél tanulta a kéményseprő mesterséget, majd 1865. március 22-én Bécs felé indult tovább.19

17 A mesterlegények könyvébe a város különböző mestereinél elhelyezkedő és a városon átutazó legényeket jegyezték be.

I8BKMÖL 1621/a 149. k. 17. p. 1. bejegyzés és 25. p. 8. bejegyzés.

I9BKMÖL 1621/a 149. k. 5. p. 5. bejegyzés.

278