Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kemecsi Lajos: A hagyatéki leltárak ipartörténeti tanulságai
Kemecsi Lajos közkészlete.26 Gyakori tárgy a katolikus vallásé mesterek hagyatéki leltáraiban a szenteltvíztartó és a kereszt. Szintén gyakorta szereplő tárgytípus az inventári- umokban az asztali vagy a falióra. A 19. század első felében az óra még igen értékes tárgynak számított.27 A konyhában tartották a mindennapi főzéshez szükséges edényeket, eszközöket. Az iparos háztartásokban használt edények között a hagyományos fazekas termékek mellett fokozatosan egyre nagyobb számban jelennek meg a keménycserép, porcelán edények illetve a főzésnél használt öntöttvas lábasok, serpenyők.28 Egyes esetekben az iparosok puszta jelenléte is kiválthatott példakövetési kényszert, felerősítve az iparos öntudatot, a parasztoktól való önmegkülönböztetés igényét.29 A hagyatéki leltárak segítségével a kézműves iparosok műveltségi szintjéről is információkat nyerhetünk, illetve a mentalitás, a kulturális környezet rekonstrukciós kísérleteihez is. A szerepeltetett könyvek címeinek összevetése, vagy a szobákban talált képek tematikájának megismerése komoly segítséget ad a kutatók számára. A leltárakban szereplő könyvek között a leggyakoribbak a vallásos kiadványok. Ezek mellett kalendárium és ún. ponyva irodalom is szerepel kisebb számban. A hagyatékokban feltüntetett könyveket összehasonlítva, a kereskedők és az iparosok is olvasták a fenti munkákat. A kézművesek kölcsön- és pénzügyletei is kutathatóak a hagyatéki leltárak segítségével. Ez elsősorban a hagyaték szerkezetéből adódik, a leltárak passzívum része az adósságokat, míg aktívum része az örökhagyó másnak nyújtott kölcsöneit tartalmazza. Készpénz ritkán szerepel az iparosok hagyatéki leltáraiban. Kölcsönt adtak a mesterek, de az összvagyon összegéhez képest elenyésző mértékben.30 Az iparosoknak a modemizációhoz-urbanizációhoz való viszonyának sokoldalú dokumentálására is megfelelőek a leltárak.31 32 A hagyatéki leltárak ipartörténeti tanulságait vázlatosan bemutatva nem egy korábban ismeretlen forrástípusra kívántam felhívni a figyelmet, pusztán az alkalmazhatósági lehetőségek gazdagságára irányítani. S, hogy a pontos alkalmazhatóság mennyire fontos idézem Benda Gyulát a hazai inventárium kutatások meghatározó személyiségét: „az inventáriumok... feldolgozása... nem csodaszer és nem diadalát”?1 26 Vö. Benda-Király, 1989. 37. 27 Vö. Benda, 1989. 138. 28 Vö. Szabó, 1993.68. 29 Vö. Szilágyi, 2009. 146. 30Vö. Szabó, 1993. 64-65. 31 Pl. Kocsis, 1988. 150-154. vagy Benda, 1988. 229. Granasztói Péter remélhetőleg hamarosan nyomtatásban is olvasható disszertációjában a kiskunhalasi mezővárosi leltárak korszerű elemzését végezte el a lakáskultúra több elemét vizsgálva. Granasztói, 2005. 32 Benda, 2006. 387. 210
