Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Kemecsi Lajos: A hagyatéki leltárak ipartörténeti tanulságai

Kemecsi Lajos amelyben a szűkszavúan szereplő szerszámok mellett a műhelyben maradt kész­termékek és a nyersanyag is szerepel. Szintén segítik a kutatót az inventáriumok a műhelyek szerszámkészletei kö­zötti kapcsolatok megismerésében. A hagyományos szerszámkészlet több elemét az iparágak többségében maga a használó, a mester készítette el. A leggyakoribb eset - a mesterségek céhes hagyományaira emlékeztetőén - idősebb (már nem munkaképes) kézművesek szerszámainak a megvásárlása. A hagyatéki licitálá­soknál is több alkalommal találhatunk a vásárlók között azonos ipart űző kézmű­veseket, akik a szerszámokat vették meg. Szintén sűrűn fordult elő, a házasság útján az elhunyt kézműves özvegyénél maradt szerszámok használata is. Az is rendszeres, hogy apáról fiúra öröklődnek a szerszámok. A hagyatéki leltárak adatainak sokrétű felhasználása - a mesterek anyagi vi­szonyainak, berendezési, gazdálkodási tárgyainak vizsgálata - egyes esetekben más forráscsoportok, így az árszabások kutatásához is nyújthat támpontokat.16 Az inventáriumok vizsgálatával szerencsés esetben a kézműves iparosok által előállított termékek struktúrájának változását és a táji jellegzetességek feltárását is megkönnyíthetjük. A hagyatéki leltárakban szereplő készítmények elnevezé­sei, készítési technikájuk, esetleg nyersanyaguk említése szintén értékes adatok­kal segítheti a kutatók munkáját.17 A hagyatéki leltárak kiválóan alkalmasak a kézművesek életmódjának jel­lemzésére, az egyes közösségen belüli státuszuk vizsgálatára is.18 Az inventá­riumok az összetett és mélyreható elemzés háttereként működhetnek, különö­sen más leíró forrásokkal kombinálva. Az iparosok mobilitásának vizsgálatához illetve etnikai megoszlásuk feltárásához a hagyatéki leltárak mellett több más levéltári forrás nyújt segítséget. Pusztán az inventáriumok alapján pl. a mezővá­rosokban a 18. században végbement költözési hullám jelentősége éppen csak érzékeltethető.19 Egy-egy alkalmas leltár segítéségével kiválóan elemezhető az, hogy milyen volt a viszony a kézműves iparos és a paraszti gazdaság között. Ezen szempon­tok érvényesítésére kiválóan alkalmasak a városi telektől/műhelytől különálló és külön kezelt szőlőhegyi vagyonelemek adatainak összevetése a más foglalko- zásúakkal.20 A zőlőbeli hagyatékok” a környező paraszti gyakorlattól semmi­ben nem különböző borászati/szőlészeti jellemzőket mutatnak.21 Az iparosok 16 Különösen az inventáriumokban „új” jelzővel szereplő alkatrészek becsűje vethető össze a köz­pontilag szabott árak mértékével. A hagyatéki leltárak mellett természetesen a legkülönbözőbb levéltári források is szolgáltatnak adatokat a munkaeszközökről, illetve az alkatrészekről. Rövid és vázlatos előadásom kereteit szétfeszítené az egyéb forrásokkal való összevetés értékelésének kísérlete is. 17 Vö. Szűcs, 1999. 18 Kemecsi, 2002, 2004a. 19 Benda- Király, 1989. 33. 20Vö. Benda, 2005. 21 Benda, 2005.317-318. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom