Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kemecsi Lajos: A hagyatéki leltárak ipartörténeti tanulságai
Kemecsi Lajos amelyben a szűkszavúan szereplő szerszámok mellett a műhelyben maradt késztermékek és a nyersanyag is szerepel. Szintén segítik a kutatót az inventáriumok a műhelyek szerszámkészletei közötti kapcsolatok megismerésében. A hagyományos szerszámkészlet több elemét az iparágak többségében maga a használó, a mester készítette el. A leggyakoribb eset - a mesterségek céhes hagyományaira emlékeztetőén - idősebb (már nem munkaképes) kézművesek szerszámainak a megvásárlása. A hagyatéki licitálásoknál is több alkalommal találhatunk a vásárlók között azonos ipart űző kézműveseket, akik a szerszámokat vették meg. Szintén sűrűn fordult elő, a házasság útján az elhunyt kézműves özvegyénél maradt szerszámok használata is. Az is rendszeres, hogy apáról fiúra öröklődnek a szerszámok. A hagyatéki leltárak adatainak sokrétű felhasználása - a mesterek anyagi viszonyainak, berendezési, gazdálkodási tárgyainak vizsgálata - egyes esetekben más forráscsoportok, így az árszabások kutatásához is nyújthat támpontokat.16 Az inventáriumok vizsgálatával szerencsés esetben a kézműves iparosok által előállított termékek struktúrájának változását és a táji jellegzetességek feltárását is megkönnyíthetjük. A hagyatéki leltárakban szereplő készítmények elnevezései, készítési technikájuk, esetleg nyersanyaguk említése szintén értékes adatokkal segítheti a kutatók munkáját.17 A hagyatéki leltárak kiválóan alkalmasak a kézművesek életmódjának jellemzésére, az egyes közösségen belüli státuszuk vizsgálatára is.18 Az inventáriumok az összetett és mélyreható elemzés háttereként működhetnek, különösen más leíró forrásokkal kombinálva. Az iparosok mobilitásának vizsgálatához illetve etnikai megoszlásuk feltárásához a hagyatéki leltárak mellett több más levéltári forrás nyújt segítséget. Pusztán az inventáriumok alapján pl. a mezővárosokban a 18. században végbement költözési hullám jelentősége éppen csak érzékeltethető.19 Egy-egy alkalmas leltár segítéségével kiválóan elemezhető az, hogy milyen volt a viszony a kézműves iparos és a paraszti gazdaság között. Ezen szempontok érvényesítésére kiválóan alkalmasak a városi telektől/műhelytől különálló és külön kezelt szőlőhegyi vagyonelemek adatainak összevetése a más foglalko- zásúakkal.20 A zőlőbeli hagyatékok” a környező paraszti gyakorlattól semmiben nem különböző borászati/szőlészeti jellemzőket mutatnak.21 Az iparosok 16 Különösen az inventáriumokban „új” jelzővel szereplő alkatrészek becsűje vethető össze a központilag szabott árak mértékével. A hagyatéki leltárak mellett természetesen a legkülönbözőbb levéltári források is szolgáltatnak adatokat a munkaeszközökről, illetve az alkatrészekről. Rövid és vázlatos előadásom kereteit szétfeszítené az egyéb forrásokkal való összevetés értékelésének kísérlete is. 17 Vö. Szűcs, 1999. 18 Kemecsi, 2002, 2004a. 19 Benda- Király, 1989. 33. 20Vö. Benda, 2005. 21 Benda, 2005.317-318. 208
