Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Knézy Judit: Egy mezőváros céhes iratai
Egy mezőváros céhes iratai A messzebb lakó, és Csurgóra beutazó mestereket, ha kénytelenek voltak a céh eseményein, illetve a céh egyházi ünneplésein részt venni, vendégül kellett látniuk. Többek között 1820. június 1-én ''céhbeli számadáskor az itt levő mesterek számára vettek 1 akó bort 7.30-ért, borjúhúst 10,24 ért zsemléért fizettek 3 forintot, céhmesternének fáradságáért 10 forintot, vendégfogadóból 58 itce bort 9.40-ért, 4 üveg savanyúvizet 54 krajcárért,”16 A céh fontos szakmai találkozási alkalmai, jeles ünnepei nagyobb vendéglátással jártak. Például Úr napján és utána való vasárnap 31 forint 30 krajcárért vettek fehér bort 16 itcét, vörös bort 24 itcét, borjúhúst 10 forintért, disznóhúst 10 forintért, péktől zsemlét, vendégfogadóból „ételt” (meleg étel) 8 forint 48 krajcárért, egy házi kenyeret 1 forint 80 krajcárért.17 A magyar céh esetében fennmaradt a vidéki mesterek jegyzéke is és számuk összehasonlítható a remekes mesterekével, remekes mestert 151 -et vettek számba 1810 és 1850 között, ún. filiális mestert 87-et 1828-1872 között. A számos érdekes adat közül végezetül a mesterremekekre vonatkozó feljegyzések elemzését tartom a legfontosabbnak. A művelődéstörténet szempontjából jelentősége van annak, hogy időről-időre és szakmánként milyen mesterremekeket kellett készíteni. A mesterremekek anyaga, technikája, díszítés, formája egy valamire való céhlevélben általában szerepelt. Például ha olyan a céh kiváltságlevél, hogy nem szolgaian másolták át más céhekéről, megbízható mesterremek leírásokat is tartalmazhat. Vegyes céhek esetében már sokszor hanyagolták a mesterremek részletes leírását. A csurgói külső céh pénzbefizetései között tartották számon a mesterremek készítésével kapcsolatos befizetéseket, a taxát, s a hibákért való büntetéspénzeket, helyenként azt is, hogy mi képezte a mesterremek tárgyát és kiadásait. Esetenként minél több hiba volt a mesterremekben, annál többet meg lehet tudni róla. Pápa Mihály bognárról 1814 júliusában bejegyezték, hogy „nem töltötte ki vándoridejét, de jó remekelése esetén beiktatják mesternek". 1817. augusztus 14- én megmutatta remekét és befizette a 6 forint taxát és a büntetéspénzt.18 1817-ben „Fábián József kalaposmester remekjét bemutatta, de minthogy abban fogyatkozás találtatott, némelly hibáért fizetett 10 forintot”.19 Brukner Antal kötéljártó remek darabnak egy pintéreknek sróffjára való kö- tér készítését kapta feladatul 1823. dec 26-án.36 37 38 39 40 Egy hónap múlva megérkezett a levél, hogy Eszéken céhmester volt.41 36 SML IX. 3. Protokollum 56. p. 37 SML IX. 3. Protokollum 60. p. 38 SML IX. 3. Protokollum 92. p. 39 SML IX. 3. Protokollum 46. p. 40 SML IX. 3. Protokollum 58. p. 41 SML IX. 3. Protokollum 109. p 201
