Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Hermann István: A pápai iparosok részvétele a város irányításában a 17. században
Hermann István Az 1653 és 1663 közötti tíz évben esküdtként említett 84 személy közül 18 fő ismeretlen vagy nem iparos foglalkozású. Ebben az évtizedben tehát 78,6% volt céhbeli iparos. Közülük 41 fő volt szabó mester, azaz az összes iparos esküdt 62%-a. Míg az iparosok súlya kissé csökkent, addig a szabók részvétele a város vezetésében tovább erősödött. Mindez egybevág a szabók társadalmi súlyáról korábban elmondottakkal. Pápa város bírói hatósága pallosjoggal rendelkezett, azaz halálos ítéleteket is hozhatott. Ezért jelentős szereplője volt a tanácsnak, vagy a tanács mellett az 1609-ben először említett városi hadnagy. A következő említést 1617-ből ismerem, amikor Csapó Márton a város hadnagya, akit a tanácsnokok (esküdtek) között említenek. Ugyanebben az oklevélben szerepel Ács Gergely korábbi hadnagy is, mint esküdt. Ebben az évben a tanácsnokok szinte mind tekintélyes, többszörös bíróviselt emberek voltak. 1628-ból ismét van adatunk városi hadnagyra Csapó György személyében. 1652-ben, mint dux oppidanorum-ot említik a néhány év múlva bíróságot is viselő Szentmihályi Szabó Györgyöt. 1658-ból ismerem az utolsó 17. századi adatot a városi hadnagyra. 16. századi előzmények után 1620-ból van adatunk ismét a vásárbíróról,31 mégpedig a „vitézi rend’ részéről. Ugyanebben az évben előfordul társadalmi állás és név említése nélkül, de vitézi renden lévő ,JCathona vásárbíró”32 említése. Ugyancsak említenek sereg vásárbírót 1627-ben.33 1628-ban Czoron Péter esküdt szerepel, mint vásárbíró.34 1650-ben Nagy Takács István királyi lovas katona, mint vásárbíró tette le az esküt, a város kisgyimóti pusztájáról elhajtott bizonyos marhák ügyében.35 Az 1660-as évek után megszaporodtak a vásárbíróra vonatkozó adatok. Egy 1677-es adat ad némi magyarázatot a korábbi sereghez tartozó vá- sárbírák emlegetésére: „...kapitány uramnak parancsolattyábul kegelmes urunk eő Főlsége Pápai Katona és Hajdú Vásárbirái, úgymint Hodosy Mihály és Dés Mihály, ismét Tisztarto Szirkovicz István ur parancsolattyábul Polgár Uásárbiro Csapó Adám..”36 Ez utóbbi adat mutatja a polgári önigazgatás korlátáit a város31 Választott bírói tisztség, a városbíró alá tartozott, de köteles volt a földesúr és a tiszttartó rendelkezéseit is végrehajtani. Hatósága az országos és a heti vásárok rendjére, az áruk minőségre és a hiteles mértékek alkalmazására terjedt ki. Úgy tűnik a kölcsönügyletekben vagy legalábbis a tartozások végrehajtásában is volt szerepe. Iszkázi Horváth Miklós Veszprém megyei alispán 1667-es ítéletlevelében idézik Veszprémi János veszprémi főhadnagy tartozást elismerő leveléből az alábbiakat: „...hogy hapenigh ez megh nevezet napra, megh nem akarom adnj vagy hatalom történek, az idő alatt anyit erő ezüst marhamat, ezen levelem ereiuel, egy Vásár Biro áltál foglalhassa...” VeML IV. 3. a. I. L. XI. 27. 32 Úriszék, 1958. 273. 1620. december. 33 Úriszék, 1958. 303. 1627. október 30. 34VeML. IV. 1/g/bb 439. Fasc. A. Nfi. 14. 1628—40 között több alkalommal volt városi esküdt, egyéb tisztség említése nélkül. 35 VeML I. 3/a I. I.(i) IX. 29. 36 VeML IV. 3/a I. L. XI. 36. 188
