Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Gyulai Éva: Szabómesterség és céhes ipar a 16-18. századi Északkelet-Magyarországon
Gyulai Éva A gömöri szabók Gömör vármegyében a textilfeldolgozást meghatározta az itt készült szürposztó, ezért a szabó céhek jobbára ebből dolgoztak, s csak kevéssé gyártották a finomabb termékeket, kezdetben azonban a két mesterség még nem vált el. A rimaszombati szabó céh alapításának történetét 1787-ben bejegyezték a társulat jegyzőkönyvébe, e szerint 1616. december 17-én kaptak III. Ferdinándtól privilégiumot, de „azelőtt is a földesurak által adatott szabadsággal bírtak mindenkor szűrszabó uraimék posztószabó ura imákkal”, vagyis aló. században a szűrművesek és szabók együtt kapták a mezőváros birtokosaitól működési szabályzatukat és engedélyüket.43 Hogy már a királyi kiváltság előtt is létezett a társulat, bizonyítja Dósa Tamás gömöri alispán és Gömör vármegye törvényszékének 1609-ben kelt oklevele, mely szerint a rimaszombati szürszabók {sartores vulgo szűrszabok) képviseletében Pálfalusi András és Szabó György azért fordultak a vármegyéhez, mert a jolsvai, rozsnyói, csetneki és környékbeli posztósok rövid és silány szürkeposztót állítottak elő, s vevőik panaszkodtak emiatt.44 A céh későbbi jegyzőkönyve irta: „az 1596 esztendőben condált [= alapított] nemes és becsületes céh”, s tartalmazott egy feljegyzést, mely szerint 1597-ben Szabó Jánost választották céh- mesternek, s mind ö, mind a legények dékánja, valamint a szolgálómester, illetve a leköszönő tisztviselők is fizetni tartoztak a céhnek 4-12 dénárt. A céh létszáma gyorsan gyarapodván, a 17. század elején már két szolgálómestert választottak.45 A szakirodalom a rimaszombati szabó céh alapítását 1531-re teszi,46 a céh irattárában azonban nem maradt erre vonatkozó dokumentum, feltehető azonban, hogy földesurától már aló. század első harmadában nyert statútumot. Már a céh első említéseiből is kiderül, hogy bár együtt dolgoztak a finomabb, külkereskedelemből származó szövetet feldolgozó szabók és a helyben készült szürke- vagy szürposztót varró szűrszabók, a rimaszombati, s általában a gömöri mesterek nagy része szűrt készített, hiszen Gömör volt az alapanyag hazája. A rimaszombati céh 1618-ban készült ezüstözött faedényét (füszertartó?) a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi,47 a rozsnyói szabók kannája pedig 1601-ből való, s egy német nyelvű céhszabályzatot is nyertek 1601-ben.48 Jolsva szabói 1609-ben szereztek királyi artikulusokat, pecsétnyomójuk 1670- ből maradt fent.49 Csebreken 1665-ben kértek artikulusokat egy másik várostól, s itt szlovák szabók is dolgoztak, ők 1675-ben írattak szlovák nyelvű szabályza43 SABBRS CRS Szabó céh iratai 44 SABBRS CRS Szabó céh iratai. Jegyzőkönyv (1610; 1634—1704) 45 SABBRS CRS Szabó céh iratai. Jegyzőkönyv (1663-1883) 46 Spiesz, 1972.279. 47MNM Történeti Tár 55.172.C. 48 Éri, 1976. 235. 49 MOL A 72 JVs 13., Éri, 1976. 38. 158
