Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Gyulai Éva: Szabómesterség és céhes ipar a 16-18. századi Északkelet-Magyarországon

Szabómesterség és céhes ipar a 16-18. szAzadi Északkelet-MagyarorszAgon

magyar és latin nyelvű változat között több eltérés van, az artikulusok is felcserélődtek, feltehetően a latin oklevél a korábbi, amelyben a mestereknek előírták, hogy kéthetente gyűljenek össze és fizessenek 2 dénárt a kasszába.

A sárospataki szabók pecsétnyomója, 1555. (SRKM© Váradi L. felv).

Hogy Zemplénben a 16. században Patakon és Újhelyen kívül egyéb regionális gazdasági és kézműipari központok is kialakultak, annak éppen két további korai céhalapítás, Varannó és Homonna példája a bizonyítéka. Homonna mezőváros lakosai 1569-ben foglaltatták írásba a városukban működő szabók artikulu- sait, mégpedig nem mással, mint a közeli mezőváros, Varannó tanácsával.

A magyarországi diplomatikában egyedülálló, de legalábbis is igen ritka jelenséggel állunk szemben, amikor egy mezőváros egy másikkal íratja meg oklevelét, amit csak az magyarázhat, hogy a varannói tanácsnak megfelelőbb írásszerve, képzettebb jegyzője lehetett. Ezt igazolja a hártyán, színezett betűkkel díszítve kiadott oklevél is, melynek arengája szerint a homonnaiak már korábban is éltek egy kassai céhtől nyert szabályzattal, de a várost súlyos csapások érték, s a kassai céhlevél Dersffy István kassai kapitány támadása alatt megsemmisült. Ezért a

155