Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek
Kakucs Lajos úgy 1772 után a bánsági területekről is a mesterségek elsajátítására Bécsbe küldött tanoncok a Caballini Határőrezred képviselőjének (Grenzagent) felügyelete alá tartoztak. Még a céhek megalakítása előtt, a határőr-katonaság felállításával párhuzamosan, megnövekedett a kereslet a patkolókovácsok és nyeregkészítők iránt. A mesterségek elsajátítására a hatóságok, a németül írni és olvasni tudó fiatalokat egy bécsi mester (Scotti) műhelyébe küldték tanulni.55 A bánsági katonai területek céhes fejlődését segítette, hogy az Udvari Katonai Tanács {Hofkriegsrat) 1773. szeptember 13-án az itt élő iparüzőknek egy egységes céh felállítását engedélyezte.56 Az újonnan alakult céh élén a Fehértemplomban székelő Határőr-mester {Grenz Meister) állt, akinek hatásköre kiterjedt a határőrvidék területén élő iparosok életével kapcsolatos problémák összességére (termelés, eladás, tanítás és jogszolgáltatás). Az általam használt, német és magyar nyelvű szakirodalomban nem találtam utalást a Milleker által említett 1773- ban kiadott céhszabályzat eredetijének hollétére. Egy másolatára az említett céhszabályzatnak a Verseci Múzeum levéltárában bukkantam rá.57 A német nyelvű, kézzel írott másolat egy 23 lapot tartalmazó 242 x 395 mm átmérőjű egyszerű karton fedelű füzetbe van kötve. A másolathoz hozzácsatolt, de ettől úgy a papír minőségében, mint írásában teljesen elütő első oldalon, a kézzel rajzolt császári korona alatt a kancelláriai gyakorlat szerint I. Ferenc császár neve és címei vannak felsorolva. Maga a német nyelvű, a nem szakember számára nehezen olvasható másolat azonban Mária Terézia császámő által 1773. december 18-án, a bánsági határőrezredek számára kiadott céhkiváltságlevél 34 pontját tartalmazza. A másolat szövegének végén található 1824. évi megjegyzések arra engednek következtetni, hogy a verseci másolatot a Temesvári Katonai Parancsnokság számára készítették. A bánsági határőrvidék területén élő iparüzők jogi helyzetének alakulása szempontjából fontos szerepet játszott a határőrvidék két legnépesebb településének, Fehértemplom és Pancsova polgárainak törekvése a városi önállóságuk megteremtése érdekében. Amint később a két városhoz kötődő céhemlékek felsorolásánál is látni fogjuk, Fehértemplom polgárai 1777-ben, míg Pancsova polgárai 1794-ben a szabad katonai városi település jogaival voltak felruházva. A két határőrvárosban élő iparosoknak a katonai parancsnokság elengedte a polgári könyvbe való felvételhez szükséges illeték fizetését. 1794-ben I. Ferenc császár engedélyezte a céhek alapítását a Bánsági Katonai Határőrvidék területén. Ez alkalommal a császári rendelet a Pancsován felállított közös céh fennhatósága alá helyezte a bánsági határőrvidék kézműveseit.58 Ez a közös céh rövid ss Vanicek, 1875. Bd. 11, 163 és 633. 56 Milleker, 1926. 20. 57 VML Leltári szám 1. 327. 58Dávidházy, 1985. 134
