Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)

IX. A Herendi Porcelángyár Részvénytársaság és Farkasházy Jenő kapcsolata

visszautazzon a fővárosba. Az idegen megjelenése ekkor senkinek sem tűnt fel, hiszen gyakran sétáltak a faluban a gyár iránt érdeklődő kíváncsiskodók. Azonban ez a férfi a következő hónapokban többször újra és újra megjelent, ám szándékáról csak 1921 tavaszán szerzett tudomást a falu elöljárósága, majd a rajtuk keresztül a porcelángyár tulajdonosa. A helyi jegyző, a főszolgabíró utasítására március 8-án küldött értesítést Farkasházy Jenőnek, mint telekszomszédnak, hogy egy kilenc nap múlva esedékes telepengedélyezési helyszíni tárgyaláson megjelenését kéije.195 Mivel a faluban viszonylag ritkán alapítottak vállalkozást, ezért Farkasházy ügyvédjén keresztül igyekezett információkat szerezni az esetről. A porcelángyár átalakításán tevékenykedő Várady Gábor nagy meglepetésére arról tájékoztatta őt, hogy a falu körjegyzője és a Győri Királyi Kereskedelmi és Iparkamara iparengedélyt adott egy bizonyos Nagy Jenő fővárosi lakos számára porcelángyár létesítéséhez. A hír természetesen nagy megdöbbenést keltett és azonnali cselekvésre késztette Herend tulajdonosát.

Az események ettől kezdve felgyorsultak és szakmai körökben teljesen ismeretlen Nagy és kétes hírű társai, 1921 -ben Herendi Porcelángyár Rt. néven új céget jegyeztettek be a cégbíróságon. A vállalkozás telephelyeként Herendet jelölték meg, azonban hamar kiderült, hogy az import cseh fehérporcelánok festésén kívül valódi termelést nem terveztek a bérelt falusi parasztházban. Nagy Jenő magasabb fizetés ígéretével Farkasházy festői közül többet magához csábított, és hamarosan megkezdte a „herendi” áruk gyártását és értékesítését. Egyfelől a faluban bérelt parasztházban, másrészről pedig az Rt. központjaként jegyzett, fővárosi udvari lakásban folyt a hamisított áruk eladása. Az újonnan alapított Rt. mindenekelőtt a reklámra helyezte a hangsúlyt, így a napilapok hirdetési rovatai mellett a herendi telephely és fővárosi központ elérhetősége is megjelent a távbeszélő névsorban és compassokban. Egy ideig sikeresen tudták elhitetni, hogy vállalkozásuk a nagy múltú porcelángyár jogutódja. Emellett azonban a konkurenciát is igyekeztek rossz színben feltűntetni, ennek érdekében a helyi jegyzőt és bírót megtévesztve hamis bizonyítványt állítattak ki Farkasházyval szemben. A Herenden történtek híre, bizonyos sajtókörök segítségével hamar túljutott a falu határain, és már ez év őszén országos és fővárosi lapok is foglalkoztak a kérdéssel. Nagy Jenő és a mögötte álló, ismeretlen személyek tehát igyekeztek lejáratni és burkoltan sikkasztással vádolni Farkasházyt.

Fischer Mór unokája barátait, Várady Gábort és a veszprémi illetőségű Horváth Béla ügyvédet bízta meg, hogy a saját maga és a gyár jó hírét súlyosan sértő ügyben a leghatározottabban járjanak el.196 Ennek megfelelően a követ195 VeML XI.46.b.bb. 12. tétel. A Nagy Jenő-féle herendi gyárral szemben indított per iratai, A Veszprémi Járás Főszolgabírájának 645/1921. számú határozata.

196 VeML XI.46.b.bb. 12. tétel.; VeML XI.46.c.bb.II. 10. tétel. Nagy Jenő és a Magyar Porcelángyár Rt. elleni per iratai.

96