Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VIII. Egy gyártulajdonos mindennapjai
VIII. Egy gyártulajdonos mindennapjai Farkasházy (Fischer) Jenő barátai és kollégái számára talán meglepő lehetett, hogy Párizs, Bécs és Budapest városaiban rejlő lehetőségek helyett a polgári mentalitású férfi egy Veszprém vármegyei falut választott lakóhelyéül. Ellentétben ugyanis a jelentős európai porcelángyárakkal, Herend egy apró falu volt a magyar fővárostól is több, mint 100 kilométerre. A közeli megyeszékhely, Veszprém pedig a maga alig tízezer fős lakosságával aligha kecsegtetett olyan pezsgő szellemi és társadalmi élettel, mint az idézett városok. A Fischer unoka feltételezhetően mindezeket mérlegelve mégis úgy döntött, hogy nagyapja iránti tiszteletből és talán nem utolsósorban egy saját vállalkozásban rejlő innovációs lehetőségek miatt kész vállalni a „háttérbe” vonulást. Az ekkor 35 esztendős, élete teljében lévő művész ezzel a döntésével azonban korántsem adta fel addigi életmódját, hiszen a munkáitól függően vagy éppen függetlenül továbbra is sok időt töltött a fővárosi Bristol szállóban bérelt lakásában. Szakmai kíváncsisága, a művészetek iránti rajongása és baráti társasága pedig évente több alkalommal is Nyugat-Európába, elsősorban Párizsba csábította őt. Farkasházy (Fischer) Jenő 1896 szeptemberében érkezett a faluba és igyekezett minél hamarabb megkezdeni a munkát és berendezni új otthonát. A korabeli kereskedelmi és közlekedési viszonyok miatt mindennapi szükségleteit leginkább a közeli Veszprémből tudta biztosítani. Az 1899-ben a veszprémi Szemerey-féle kereskedésben kelt számlák tételei értékes információkkal szolgálnak az agglegény igényeiről.164 A közeli város kereskedéséből egyrészt a munkájához szükséges általános kellékeket, így vidéken is beszerezhető terpentint és tiszta szeszt, illetve a napi étkezés alapanyagait, a balatoni borokat, a füredi vizet, szalámit, mézet és liptói túrót rendelt rendszeresen. Az alapvető élelmiszereket pedig, mint kenyér, tej vagy éppen tojás a falubeliektől vásárolta meg. A számlán szereplő mindennapi árucikkek között szerepel egy különleges darab is, mégpedig egy 9 mm-es Wamant vadászfegyver és hozzá tartozó 50 darab töltény. Erre minden bizonnyal azokhoz, a kor társadalmi szokásainak megfelelő társas eseményekhez volt szüksége, amikor vendégeit egy-egy vasárnap délután a Bakony rengetegébe invitálta vadászni. 164 VeML XI.46.b.cc. 10. tétel. 1899. 81
