Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
Bevezető
Bevezető A porcelánt és annak előállítását mindig valamilyen különös misztikum övezte és övezi mind a mai napig. Ez persze nem csoda, hiszen európai születése az alkimisták titokzatos világába vezet vissza. A fehér arany újbóli felfedezése sok vállalkozó kedvű polgárt megihletett, ellenben Magyarországon a 19. század első harmadáig kellett várni valódi megjelenésére. Az egykor titokzatos receptúrák mellett legalább annyira érdekes, hogy a hazai porcelán- gyártás első nagy központja miért éppen egy dunántúli kis faluban, Herenden jött létre. A Herendi Porcelánmanufaktúra lassan két évszázados története, egyes időszakokat leszámítva európai viszonylatban is rendkívül jó forrásanyaggal rendelkezik. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben, - különösen a manufaktúra korai, 19. századi történetéről számos összefoglaló munka született, - a gyár múltjának egyes szeletei máig igen kevéssé feltártak. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Veszprém Megyei Levéltár éppen ezért egy közös együttműködés keretében igyekszik megismerhetővé tenni a porcelángyár múltjának eddig ismeretlen fejezeteit. Ennek első állomásaként a vállalat történetének eddig szinte alig kutatott korszaka, az Osztrák-Magyar Monarchia évtizedei, azon belül is a millenniumtól az első világháború végéig, illetve ezen túllépve az 1920-as évek közepéig terjedő időszak elevenedik meg az olvasó előtt. A témaválasztást indokolta, hogy a gyár akkori tulajdonosa, és megújítója, Farkasházy (Fischer) Jenő) éppen 150 évvel ezelőtt, 1861-ben született. Ebből az alkalomból a két intézmény elérkezettnek látta az időt arra, hogy életéről és a vele szorosan összefonódó gyár működéséről egy hiánypótló kiadványt jelentessen meg. A feladat nem tűnt egyszerűnek, hiszen a manufaktúra amúgy jól dokumentált korszakai közül ezekről az évtizedekről csekély, alig egy iratfolyómé- temyi levéltári forrásanyag áll rendelkezésünkre. A mennyiség szerencsére nem volt arányban az iratok forrásértékével, hiszen az itt található levelezések, levéltöredékek, számlák és hivatalos okmányok fontos (rész-) információkat hordoztak. Mindezt a hazai és részben bécsi közgyűjtemények anyagaival kiegészítve sikerült a vállalat és vezetőjének harminc esztendejéről új, korábban nem ismert részleteket megismerni. Bár a könyv eredetileg a hagyományos vállalattörténet 7
