Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VI. A porcelán útjai - A Manufaktúra kapcsolathálói - Budapest
-----------------------------------je» herendi készletet rendelt és rövid idő alatt az üzleti ügyek mellett szoros barátság is kialakult a porcelángyáros és a svájci család között. Kapcsolatuk kezdetéről semmi biztosat nem tudni, de a fennmaradt iratok alapján úgy tűnik, hogy a Gerbeaud és a Herendi porcelán közös története a 1900-as párizsi világ- kiállítás előkészületi munkálatai során kezdődhetett. Mivel az események már egy évvel korábban a francia fővárosba szólították Farkasházy (Fischer) Jenőt, mint az előkészítő bizottság tagját, valamint Gerbeaud Emilt, a nemzetközi zsűri tagját, valószínűsíthető, hogy itteni közös munkájuk során köthettek először üzletet egymással. Erre lehet következtetni abból is, hogy a megrendelők listáján 1900 májusában olvashatjuk először a cukrászmester nevét. A következő évek hiányos üzleti irataiban aztán többször feltűnik a fővárosi cukrász neve, sőt 1902-től baráti hangvételű levelezésük is sikeres együttműködésről tanúskodik.109 Abban, hogy kapcsolatuk nem egyszerűen a hagyományos eladó-vevő viszonyon alapult komoly szerepet játszhatott a francia kultúra iránti mérhetetlen rajongásuk. Gerbeaud természetesen származása révén, míg Farkasházy (Fischer) az ott eltöltött diákéveknek köszönhetően vált lelkes frankofónná. Természetes, hogy a magyar nyelvvel még ismerkedő cukrászmesterrel és feleségével, Esther Ramseyer-el franciául levelezett a porcelángyáros. Az üzleti ügyek mellett a hétköznapok során is gyakran találkoztak, így például a genfi cukrász által elnökölt magyarországi Francia Irodalmi Társaság ülésein vagy a fővárosban méltán híres Gerbeaud estélyeken. A család szalonjában rendezett társadalmi eseményekre, bensőséges ünnepeikre való meghívás nagy megtiszteltetésnek számított ebben az időben. A bohém művész jelenléte különösen a gyermekeket bűvölhette el, ezt bizonyítja a Gerbeaud lányok 1907 farsangi meghívója „Farkasházy Jenő bácsi” számára.110 A családdal való szoros kapcsolat, a családfő 1919-ben bekövetkezett halálát követően sem szakadt meg, özvegyével és különösen Marcella nevű lányával az 1920-as évek közepéig rendszeresen levelezett és találkozott. A kapcsolatot tovább erősíthette, hogy az 1923-ban létrehozott Herendi Porcelángyár Részvénytársaság ügyvezető igazgatója, az ugyancsak genfi származású Gulden Gyula felesége, Edméé Pittard-Gerbeaud is a közeli rokonságba tartozott.111 109 VeML XI.46.b.dd. 15. tétel. Farkasházy Fischer Jenő és Gerbeaud Emil családjának levelezése. 110 VeML XI.46.b.dd. 13. tétel. 1907. 111 Gulden Gyula (1898-1956) Budapesten született, ám svájci származású édesapja, idősebb Gulden Gyula a XIX. század utolsó harmadában a Ganz Gyár műszaki igazgatójaként telepedett le Magyarországon. Fia, ifjabb Gulden Gyula a fővárosban végezte tanulmányait, és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust. Ezt követően a Budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián újabb oklevelet kapott. 1920 és 1922 között a Budapest Székesfővárosi Gázművek tisztviselője, 1922-1923-ban pedig már tőzsdetag, bank- és cégvezető volt. Az 1923- ban létrejött Herendi Porcelángyár Rt. ügyvezető igazgatónak választotta meg, amely tisztségét 61
