Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
IV. A porcelánmanufaktúra újjáalapítása és az első évek nehézségei - Nemzetközi sikerek, hazai elismerés
köre, mégis úgy tűnik, a Párizs előtt eltervezett pénzügyi egyensúlyt nem sikerült megvalósítani. Erre utal, hogy az 1899-ben kapott 24 ezer forint kamatmentes állami támogatásnak 1908-ra csak kevesebb, mint felét sikerült visszafizetnie. A magyar kincstár ezért egyre türelmetlenebb levelekben szólította fel az adóst vállalt kötelezettségeinek teljesítésére. A Kereskedelemügyi Minisztérium által készített kimutatásból jól látszik, hogy a törlesztés nagy része a Párizs utáni megrendelésekből, illetve a tengerentúlon eladott termékekből származott.71 Az üzletek többségét ekkor a manufaktúra, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat illetve Farkasházy (Fischer) Jenő osztrák és magyar viszonteladói bonyolították le.72 A Párizsban bemutatott alkotások és alkalmazott újítások nemcsak külföldön, de a hazai szakmai körökben is visszhangra találtak. A Magyar Ipar nevet viselő szaklap 1901-ben és 1902-ben is a legnagyobb elismeréssel szólt munkájáról. A századforduló első iparművészeti kiállításával kapcsolatban a következőket jegyezték meg. „Első helyen Farkasházy-Fiseher Jenő mázas porcellánjait emeljük ki. Ezekkel ismét nagy dolgot produkált a régi hírnevének visszahódításáért küzdő herendi gyár. Az ambicziózus tulajdonos maga tervezte és égette ezeket a porcelánkölteményeket, amelyek a szivárvány színének minden árnyalatában pompáznak,73 Egy évvel később Gelléri Mór, az Országos Iparegyesület elnöke a karácsonyi kiállítás kapcsán fejtette ki véleményét a tulajdonos művészetéről és megbecsültségéről.,, Sajnáljuk, hogy a kultusz- miniszter úr mellőzte a jury másik javaslatát, mely a tavalyról lemaradt arany érmet farkasházi Fischer Jenőnek javasolta kiadatni. Fischer megmutatta, hogy az agyagipar terén igazi nagy tehetség és valóban méltó eredményeket tudott kivívni. O maga, mint egyike legjobb kerámiai szakembereinknek folyton újat és újat igyekszik produkálni és a mostani karácsonyi kiállításon még ellenségei is elismerték sikereit.74 Nagysikerű újításait és nemzetközi sikereit figyelembe véve 1903 márciusában a Magyar Iparművészeti Társulat javaslatára a kereskedelemügyi miniszter állami érmet adományozott Farkasházy (Fischer) Jenő számára.75 A sikerekből visszatérve a hétköznapokba, meg kell jegyezni, hogy bár Herend nemzetközi megítélése - köszönhetőn Farkasházy (Fischer) Jenő formai 71 VeML XI.46.b. aa. 27. tétel. 1908. 72 Az Országos Magyar Iparművészeti Társulatot (OMIT) 1885-ben, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter hathatos támogatásával hozták létre. Első elnöke is a miniszter lett. Az OMIT legfőbb feladata a hazai művészi élet szervezése, pályázatok kiírása és az érdekelt felek közötti párbeszéd megteremtése volt. Eredményeikről, terveikről saját szakmai lapjukban, 1885 és 1894 között a Művészi Iparban, majd azt követően a Magyar Iparművészetben számoltak be. 73 Magyar Ipar 1901.49. 74 Magyar Ipar 1902. 2. 75 Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Archívuma. HPMA-516. 42
