Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
II. A Porcelánmanufaktúra a 19. század utolsó évtizedeiben - Az első részvénytársaság
■;'v Az 1880-as évek végén kinevezett Örley, cseh elődeivel ellentétben, egyértelműen a kőedénygyártásra helyezte a hangsúlyt. Erre példa, hogy 1891- ben 10 éves haszonbérleti szerződést kötött a Veszprémi Püspökséggel az annak tulajdonában álló kislődi agyagbányára.J) A kőedénygyártás elindítása azonban az erős és a piacot szinte teljesen lefedő csehországi gyárak miatt már eleve kudarcra volt ítélve. Emellett a porcelánértékesítés sem az eredeti tervek szerint haladt, így már viszonylag korán veszteségessé vált a vállalkozás. A megrendelők száma stagnált, az eredeti tervek szerinti külföldi potenciális vevőkör visszahódítása pedig egyáltalán nem sikerült. Természetesen a kiegyezés előtti évtizedekhez képest jelentős változások történtek a hazai politikai és gazdasági életben is. Az egyik legfontosabb ezek közül az Ausztria és Magyarország között, 1867 szeptemberében (1867. 16 te.), aláírt kereskedelmi és vámszövetség volt. Ennek keretében a birodalom egységes vámterületén belül ugyanis két gazdaságilag önálló és fejlettségében, alapstruktúrájában eltérő jellegű ország kötött szövetséget.20 21 A következő évtizedekben a vámszövetség kérdése folyamatos belpolitikai vitákat generált, Tisza Kálmán magyar miniszterelnök például 1875-ben egyszerűen felmondta azt. Tisza miniszterelnöksége idején, hosszas és kompromisszumos tárgyalások után 1878 februárjában végül mégis egy új szerződésben állapodtak meg a felek.22 23 Ebből számunkra a legfontosabb változás, hogy ettől kezdődően az egyik állam területén bejegyzett részvénytársaságok, vállalatok a másik ország területén fióktelepeket létesíthettek. A porcelán ágazaton belül ez azzal járt, hogy jól prosperáló osztrák ipari és kereskedelmi cégek leányvállalatai, kirendeltségei hamar megjelentek Budapesten a hazai porcelán- és díszműáru kereskedők legnagyobb bánatára. Mivel a herendi vállalkozás sikere is nagyrészt az értékesítésben rejlett, ezért nem volt mindegy milyen keretek között képes piacra dobni termékeit. Azonban nem lehet kizárólag a vámszövetséggel magyarázni a Részvénytársaság sikertelenségét, ugyanis a korábbi hazai megrendelők, elsősorban az arisztokrácia, is alig-alig szerepel az üzleti könyvekben. A korábban is nagyrészt exportra termelő vállalkozás 1890 és 1892 között vezetett számlakönyvéből mindezek a jelenségek jól kiolvashatók." ' Érdekes ugyanakkor az is, hogy ezekben az években a vámszövetség határain kívülre egyáltalán nem szállítottak. A Fischer Mór idejében gyakori angol, francia vagy holland érdeklődőkhöz a herendi porcelán vagy nem jutott el vagy csak bécsi nagykereskedők közvetítésén keresztül. A számlakönyv bejegyzései szerint havonta 6-8 szállítmány indult útnak, amelyek egy részét a budapesti raktárakba, így például Hüttl Tivadar cégéhez 20 VeML. XI.46.a.bb.l3.tétel. Jegyzőkönyv az igazgatóság és a felügyelőbizottság üléséről. 21 A közös piac makrohatásainak elemzéséről legutóbb készült összefoglaló munka: Katus 2007: 22-43. 22 Gratz 1934: 163. 23 VeML XI.46.a.bb. I. 22. tétel. Számlakönyv 1890-1892. 17
