Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
I. A Herendi Porcelánmanufaktúra alapítása
felében nagy beruházások történetek a gyárban, többek között öt máztörő, négy őrlőgép és néhány kemence került beszerelésre. Ezzel a szakmai háttér egyik fele biztosított volt, azonban a megfelelő szakember hiány, ahogy elődjének, így Fischer Mórnak is állandó gondot okozott. Mivel Magyarországon ekkoriban nem képeztek a porcelángyártásban jártas szakmunkásokat, ezért a helybéli fazekasok mellett néhány külföldi mestert is kénytelen volt alkalmazni.5 1841-re így már több mint ötvenen dolgoztak a gyárban, ami komoly termelésre enged következtetni. A következő években tovább fejlesztette vállalkozását, a gépek mellett új mintákat és módszereket is használatba vett. Az osztrák és német gyártókhoz hasonlóan az alapanyaghoz szükséges jó minőségű kaolint külföldről, a Brünn melletti Zettlitzből importálta. Fischer tehát tudatos lépésekkel igyekezett a kis Veszprém vármegyei faluban található gyárát országosan, sőt Európa-szerte ismertté tenni. Ehhez első lépésként királyi kiváltságért folyamodott, amelyet rövidesen, 1841 decemberében oda is ítéltek számára.6 Ettől kezdve cégérén a császári, királyi kiváltságos porcelángyár titulus is szerepelhetett. A következő évben megkapta első elismerését is az első alkalommal megrendezett Magyar Iparműkiállításon. Az itt bemutatott termékek nagy sikert arattak, olyannyira, hogy maga Kossuth Lajos is lelkesen beszélt a megszülető új iparágról. A mü- értő közönség körében is hamar ismert lett Herend neve, és úgy tűnt, a kilátásba helyezett megrendelések egyenes utat biztosíthatnak a sikerhez. 1843. március 18.-án azonban egy nem várt akadály nehezítette a további előrelépést, ezen az éjszakán ugyanis ismeretlen okból kigyulladt a gyár, és a tűzvész hatalmas károkat okozott a berendezésekben és az épületben. Fischer Mór elszántságát bizonyítja, hogy e tragédia után sem gondolt vállalkozása befejezésére, hanem jelentős kölcsönök és mecénások segítségével ismét biztosította a gyártáshoz szükséges hátteret. Ennek köszönhetően hamar, már az 1844-ben megrendezett második Magyar Ipari Kiállításon újra aranyérmert kapott, amelyet személyesen Kossuth adott át neki. A tűzvész több szempontból is új utat nyitott Herend életében. A porcelángyár tulajdonosa ugyanis úgy döntött, hogy felhagy a tömegtermékek gyártásával és helyettük meisseni hatásra díszes, különleges tárgyakra helyezi a hangsúlyt. A Magyarországon egyedülálló motívum- és formakincsű porcelánoknak hamar híre ment és a hazai arisztokrácia hamarosan nagy értékű megrendelésekkel kereste meg Fischer Mórt. Az első rendelés még 1844-ben gróf Esterházy Károlynétól érkezett, aki hiányos készleteinek pótlását kérte a mestertől. A tökéletesen megformált alkotások nagy sikert arattak, és ennek köszönhetően a Batthyány, Zichy, Pálffy és a Széchenyi családok tagjai is herendi termékekkel kívánták díszíteni szalonjaikat. 5 Pesti Hírlap 1842. V. 2. 6 Bállá 2003:42. 10
