Levéltárismertető - Vezető az állandó kiállításhoz - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 23. (Veszprém, 2011)
m A z IRATANYAG ISMERTETÉSE A Veszprém Megyei Levéltár 14.500 folyóméternyi iratanyaga mintegy 6000 fondba, illetve állagba sorolódik. Egy fondba valamely szerv vagy személy maradandó értékű irata, illetve formai, tárgyi vagy egyéb alapon létrehozott irategyüttes (gyűjtemény) tartozik. Az azonos típusú iratképzők fondjai egy-egy közös csoportot alkotnak. A levéltárunkban őrzött fondokból 24 ilyen fondfőcsoportot alakítottunk ki — a szakmai előírások szerint —, melyeket az alábbiakban ismertetünk változó részletességgel. IV. FONDFŐCSOPORT - Mf.GYEI TÖRVÉNYHATÓSÁG Veszprém vármegye középkori iratanyaga a török hódoltság idején elpusztult. A megye XVII. század előtti történetére vonatkozóan a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltára és a megyebeli családok régi levéltártöredékei őriztek meg adatokat. ♦ A kezdetben bírói és igazgatási fórumként működő nemesi közgyűlés archívuma a XVII. század első felétől maradt meg. Az évente több alkalommal összeülő közgyűlésen {generalis congregatió) hirdették ki a törvényeket, a király parancsait és a felsőbb hatóságok rendeletéit. Itt választották meg a megye tisztségviselőit, az országgyűlés követeit, akik számára követutasítást szavaztak meg. A közgyűlésen hirdették ki a nemességet adományozó okleveleket, vizsgálták meg a nemességet. A közgyűlések a saját hatáskörükben alkotott statútumaik segítségével szabályozták a közigazgatást. Meghatározták az élelmiszerek és a termékek árát. Intézkedtek az adók, a katonáskodás és az ezekhez kapcsolódó összeírások ügyében. A közgyűlésekről jegyzőkönyveket vettek fel, amelyek kivonatosan tartalmazzák az ügyeket és az elintézésükre hozott döntéseket, határozatokat. A jegyzőkönyvi pontokhoz kapcsolódó ügyiratokat az idők során tartalmuk szerint külön egységekbe sorolták és elkülönítve kezelték. Ezek alkotják ma a feudáliskori vármegyei levéltár 18 állagát. A jegyzőkönyvek sora 1639-től indul, de 1713-ig hiányos, csak az 1639-1662, 1665-1678, 1681-1683, 1685-1687, 1689—1690, 1695—1699, és az 1702. évek feljegyzései maradtak meg. 1713—1848/49 között a sorozat lényegében teljes. A jegyzőkönyvek nyelve 1805-ig a latin, 1806-tól kezdve azonban magyar. Az egyes kötetekhez a XIX. században latin, illetve magyar nyelvű tárgymutatót készítettek. A II. József-kori közigazgatás 1786—1789 között keletkezett jegyzőkönyvei és iratai 8
