Levéltárismertető - Vezető az állandó kiállításhoz - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 23. (Veszprém, 2011)
13 tokkönyveit, dűlő jegyzékeit, határleírásait és gyakran térképeit is. ♦ A földművelésügyi szakszervek közt találhatók a járási gazdasági felügyelők 1945—1949 között keletkezett iratai, valamint néhány község (Balatonkenese, Mezőlak, Somlóvásárhely) gazdajegyzőjének iratai. ♦ Igen kevés iratot tartalmaznak az állami erdőfelügyelőségek fondjai. Említést érdemel a Balatonarácsi Szőlészeti és Borászati Felügyelőség (1898—1949) és a Veszprém Megyei Törzskönyvezési Felügyelőség (1926—1959) iratanyaga. ♦ A közlekedésügyi szakszervek közül kiemeljük a Veszprémi Államépítészeti Hivatal (1917—1950) iratait. A hivatal feladata volt a megye területén a közutak és a hozzájuk tartozó műtárgyak építése, felügyelete, kezelése és fenntartása. Iratanyaga tervdokumentációkat (rajzok, naplók), építésügyi iratokat tartalmaz. ♦ Az oktatási igazgatás szakszervei között őrizzük Veszprém vármegye Tanfelügyelőjének (1884—1950) iratait, amelyek az alsófokú oktatás felügyeletére vonatkoznak. Az 1934 előtti iktatott iratok elpusztultak, csak a segédletekből tájékozódhatunk. A tárgyilag csoportosított iratanyag tartalmazza a községi iskolák törzskönyveit, az óvodák és óvónők törzslapjait, a tanítók alkalmazásával és javadalmazásával kapcsolatos iratokat. VII. FONDFŐCSOPORT - A JOGSZOLGÁLTATÁS TERÜLETI SZERVEI Ebbe a fondfőcsoportba a megye területén 1950 előtt működött bíróságok, büntetőintézetek és közjegyzők iratai tartoznak. A Veszprémi Törvényszék irataiban (1730/1788—1953) a polgári és büntetőperes iratok csak 1920-tól maradtak meg. A jobbágyfelszabadítást követő úrbéri peres eljárásokat lefolytató úrbéri törvényszék iratanyaga tartalmazza a pertesteket és mellékleteiket. A fondon belül jelentős terjedelmet képvisel a cégbíróság iratanyaga (1876—1953). A cégbíróságok vették nyilvántartásba a kereskedelmi cégeket és gyárakat. A fond tartalmazza a hitbizományi bíróság iratait is, amely a megyében található hitbizományi birtokok, így az Esterházy család 1872-ben alapított pápa—ugod—devecseri hitbizományi uradalmának ügyeit tartalmazza. A törvényszék fondjába tartoznak továbbá a balatonfüredi és a veszprémi járás 1914 előtti telekkönyvi iratai, a tagosítási és úrbérrendezési iratok is. ♦ A megye területén működött öt (devecseri, enyingi, pápai, veszprémi és zirci), majd a Zala megyétől Veszprémhez került három (balatonfüredi, sümegi és tapolcai) járásbíróság kisebb súlyú polgári és büntetőügyeket tárgyalt, illetve hagyatéki ügyekben járt el.
